Létváltást szimbolizáló váza lett az évszak műtárgya

A múzeum reneszánsz csarnokában május 25-ig láthatják az érdeklődők az Antik Gyűjtemény régóta őrzött, eredetileg színesre festett terrakotta vázáját. A csoportos jelenetet formázó edény vadkanra vadászó lovast ábrázol, stílusa alapján az időszámítás előtti 325 és 250 közötti időben készült, feltehetően Görögország északi részén.

Bár a budapesti váza töredékes, hiányzik például a lovas, a ló és a vadkan feje, az eredeti kompozíció pontosan rekonstruálható, mivel a vadászó lovas ábrázolásának a görög művészetben már az időszámítás előtti 5. században kialakult a kánonja.

Ez olyan tartósan érvényes maradt, hogy egy nyolcszáz évvel későbbi, a 3. századból származó vadászati szakkönyv leírása pontosan megfelel a budapesti váza eredeti kompozíciójának: "a lovas vadász bal kezével tartsa a kantárt, amellyel a lovat irányítja; térdig érő tunicát viseljen, amelyet öv fog össze; nyakáról két oldalt hátrafelé lebegjen a köpenye, hogy két kezét szabadon hagyja kemény tevékenységéhez". Arról pedig a fennmaradt ábrázolások, többnyire kő domborművek sora tanúskodik, hogy arca szembenéző ifjúé volt, felemelt jobb kezében pedig vadászgerelyt tartott.

A kiállított figurális edény léküthosz volt, amely szokásos, nem figurális formájában a halottat kísérte utolsó útjára. Ez lehetett a rendeltetése az Antik Gyűjtemény egyedülálló formájú, vadkanvadászatot ábrázoló vázájának, amely egy olyan ifjú emlékét őrzi, aki az egyik létformából a másikba, az élők közösségéből a holtak számosabb közösségébe lépett át.

A Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye 2003 telén indította útjára az évszak műtárgya elnevezésű kamarakiállítás-sorozatot azzal a céllal, hogy rendszeresen a közönség elé tárjon egy-egy újonnan megszerzett vagy restaurált művet, vagy olyanokat, amelyekről új és bemutatásra érdemes tudományos eredmények születtek.

(Múlt-kor/MTI)