Közel kerültek az első piramis tervezőjének sírjához
2008. február 28. 09:00
A Szakkarai Geofizikai Felmérés szakemberei - az egyiptomi lapokban szenzációként tálalt bejelentése szerint - közel kerültek ahhoz, hogy végre megtalálják Imhotep sírját.
Korábban
Imhotep szobra a Louvre-ban |
A közelben a sírok mellett minden más eltörpül, ám egy Imhotephez hasonló fontosságú személyt, aki a munkákat irányíthatta, nem temethették kisebb nyughelyre. Az információ megjelentetése előtt a testület konzultációkat folytatott az Egyiptomi Régiségek Főtanácsával (SCA) is, akik szintén egyetértenek a feltételezésekkel.
Imhotep Kanofer és Szeth-Nefertem fia volt. A 3. dinasztia uralkodója, Dzsószer (i.e. 2686-2613) egyik legbelső tanácsosaként és főépítészeként tevékenykedett. Személyének történetisége minden kétséget kizáróan bizonyítható egy korabeli felirat alapján, amely nevét és címeit Dzsószer egy korabeli szobrának talapzatán örökíti meg. Társadalmi helyzetét jól jelzi korának legmagasabb papi rangja, ami nem csak a fáraó kegyének bizonyítéka, hanem Imhotep műveltségének is, hiszen akkor a főpapi méltóságokat csak a legműveltebb emberekkel töltötték be.
Fő műve Dzsószer halotti emlékműve és temploma Szakkarában (a lépcsős piramis), amely az egyiptomi építészet első monumentális kőalkotása. Imhotep nem csak az építészetben, hanem az írásművészetben is kiemelkedőt alkotott: a szöveghagyományban számos utalás történik - sajnos mára már elveszett - könyveire, melyek közül napjainkra csupán egy kötet címe maradt fenn: a Bölcs mondások könyve. Az utókor az ókori Egyiptomban Imhotepet istenként kezelte, Ptah isten vagy Thot és Zekhmet fiának tartották, a görögök pedig a maguk gyógyító istenével, Aszklépiosszal azonosították.
A Szakkara Projekt 1990 óta dolgozik a térségben, és már eddig is több, jelentős felfedezést tettek, ám közülük talán ez lehet talán a legfontosabb. A kutatás vezetője szerint ez akár még Tutanhamon sírjának megtalálásánál is jelentősebb esemény lehet az egyiptológia történetében.
A következő lépés a sírok részletes régészeti feltárása lehet, amelynek során akár Imhotep múmiája is előkerülhet. Ez azonban nem egyszerű: a helyszín érzékenységére való tekintettel jelenleg egy ötéves ásatási tilalom miatt nem dolgozhatnak a régészek. Ez a bejelentés azonban Mathieson szerint talán a döntés megváltoztatására sarkallhatja a hatóságokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.