Chicagóban akarták megölni Kennedyt

Három héttel a végzetesnek bizonyult dallasi merénylet előtt Chicagóban szerették volna meggyilkolni John F. Kennedyt - állítja az elnök egykori testőre.

Az elfelejtődött ügy

A világ ma talán nem ismerné a 35. amerikai elnök meggyilkolásával vádolt Lee Harvey Oswald nevét, ha a chicagói merénylet sikerrel jár. A terv azonban nem sikerülhetett, mert Kennedy az amerikai titkosszolgálat figyelmeztetésére az utolsó pillanatban lemondta a szelek városába tervezett látogatását.

Az eddig ismeretlen chicagói merénylettervről a ma 72 éves Abraham Bolden számolt be az ABC televíziónak. Bolden - aki egykor a titkosszolgálat ügynöke és amerikai elnök testi épségét védő első afro-amerikai testőr volt - 44 év hallgatás után fedte fel, amit a chicagói ügyről tud.

John F. Kennedy 1963. november 2-án - a november 22-i dallasi merénylet előtt majdnem három héttel - utazott volna Chicagóba, ahol a szárazföldi hadsereg és a légierő amerikaifutball-csapatának meccsét tekintette volna meg. Látogatását óriási várakozás előzte meg, a helyi sajtó még arról is térképet közölt, milyen útvonalon hajtott volna az elnök az O'Hare repülőtérről a szállodához.

A titkosszolgálat azonban fülest kapott egy motel vezetőjétől, aki egy kubai emigránsok által bérelt szobában az ágyon automata fegyvereket és az elnöki konvoj útvonaláról szóló feljegyzést látott. Az elnöki járműoszlop elhaladt volna a motel mellett. A titkosszolgálat egyébként is aggódott az elnöki látogatás miatt, nem sokkal korábban ugyanis Kennedy egyik nyílt bírálóját, Thomas Vallee-t - akinél egy M1-es puskát, egy kézifegyvert, valamint 3000 lőszert találtak - letartóztatták.

Kennedy a fővárosból, Washingtonból repült volna Chicagóba, de a titkosszolgálat kifejezett kérésére, az utazás reggelén is előterjesztett figyelmeztetésre az elnök végül megváltoztatta tervét, lemondta az utat - emlékezett vissza Bolden. Mint elmondta, a sajtó betegséget, illetve diplomáciai válságot sejtett a chicagói utazás elmaradása mögött. Aznap gyilkolták meg Ngo Dinh Diem dél-vietnami elnököt. "Nem betegség és nem is válság volt az oka annak, hogy megváltozott a terv, hanem az összeesküvés gyanúja" - nyilatkozott a volt titkosszolgálati ügynök.

Bolden azt is elmondta: Dallas után megpróbálta értesíteni az elnöki gyilkosságot kivizsgáló Warren-bizottságot a feltételezett chicagói merénylettervről, valamint titkosszolgálati ügynökök kötelességmulasztásairól, szolgálat közbeni ittasságukról. Ez irányú erőfeszítései azonban eredménytelenek maradtak, mivel letartóztatták és börtönbüntetésre ítélték azzal a váddal, hogy csúszópénzt fogadott el egy pénzhamisítótól. Boldennek - aki hat évet töltött rács mögött - meggyőződése, hogy el akarták hallgattatni. Most tisztázni szeretné magát, miután az akkor ellene tanúskodó koronatanú visszavonta terhelő vallomását.

A volt titkosszolgálati ügynök szerint a kubai összeesküvőkről szerzett értesülés után ugyan nyomozás indult, de a merényletet tervező kubaiak megfigyelése "nem járt eredménnyel", a gyanús személyek örökre eltűntek, azonosításuk nem sikerült. Bolden állítása szerint nem véletlen, hogy az ügy "elfelejtődött", a nyomozók még ujjlenyomatot sem vettek a kubaiak szobájából és nem kísérelték meg begyűjteni azok személyi okmányait.

Gyilkolásra programozva

Pacepa Programmed to Kill (Gyilkolásra programozva) című könyvének tézise ellentmond a klasszikus `belső összeesküvés-elméletnek`, amelyre többek között Oliver Stone alapozta JFK című dokumentum-játékfilmjét. A román hírszerző szerint Oswaldot 1957-ben szervezte be a KGB, amikor Japánban szolgált az amerikai haditengerészetnél.  Két évvel később utazott Moszkvába, ahol kifejezetten az amerikai elnök megölésére képezték ki.

Kennedy temetése

Három évvel később azonban a gyilkosság kitervelője, Hruscsov a parancs visszavonásáról döntött, de elkésett, mert "a JFK likvidálására beindított gépezett már túlságosan előrehaladott állapotban volt, és a szovjet ügynökök nem tudták 'átprogramozni' Oswaldot". Így az 1963. november 22-i dallasi merényletet már szovjet jóváhagyás nélkül követte el, és ezért ölte meg őt két nappal később a Kreml utasítására Jack Ruby bártulajdonos, aki szintén a KGB embere volt. Pacepa még tovább megy: Ruby négy évvel későbbi halálában is a szovjet titkosszolgálat keze volt. Állítása szerint Rubyt rákkeltő sugárral fertőzték meg, és ebbe halt bele nem sokkal az előtt, hogy szabadon bocsátották volna gyilkosságért kiszabott börtönbüntetéséből - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Pacepa - akinek 1978-as Nyugatra való szökése annak idején szenzációt keltett, mert ilyen magas rangú kelet-európai titkosszolgálati tiszt még sosem disszidált - az Egyesült Államokba érkezte után szinte azonnal a CIA szolgálatába állt, miután politikai menedékjogot kapott Jimmy Carter akkori elnöktől. Jelenleg több ultrakonzervatív amerikai lap, köztük a National Review és a The Washington Times publicistája. Írásai rendszerint feltűnést keltenek.

Tavaly például közzétette egy, a néhai román diktátorral, Nicolae Ceausescuval folytatott beszélgetését, amelyben Ceausescu arról beszélt, hogy a Kreml "legalább tíz nemzetközileg elismert vezetőt ölt meg, vagy próbált megölni." Ezek között volt a Szovjetunióban meghalt Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára és Mao Ce-tung kínai elnök is. Ugyancsak Pacepa dobta be a köztudatba azt az elméletet, amely szerint az orosz katonai titkosszolgálat segített Szaddám Huszein iraki elnöknek elrejteni és megsemmisíteni tömegpusztító fegyvereit még az amerikai invázió előtt.

Nem mindenki osztja az Államokban Pacepa teóriáját. A Publisher's Weekly könyvkritikájában arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmélet már csak azért sem meggyőző, mert a KGB-nek több hónap állt rendelkezésére a Kennedy-gyilkosság megállítására, egyszerűen csak meg kellett volna ölni Oswaldot. Pacepa szerint viszont a szálak sokkal szélesebb körbe nyúltak szét, és a Szovjetunió valamennyi akkori csatlós államának titkosszolgálati vezetői tudtak a készülő merényletről.

(Múlt-kor/MTI)