Beárazzák a brit kulturális örökséget

Hogy lehet beárazni a Stonehenge-et?

A brit Számviteli Szabvány Testület (Accounting Standards Board) tanulmánya (Accounting for Heritage Assets) azt javasolja a múzeumoknak és az örökségvédelem érintettjeinek, hogy végeztessék el a műemlékek értékbecslését, közgazdasági értékelését. A Financial Times az új javaslatról úgy véli, egyfajta örökségvédelmi `Domesday Book` készülne, amely pontosan meghatározná a romos apátságok és a dinoszauruszok csontvázainak értékét is.

Ha megveszi, szabadon ugrálhat rajta

Az eredmény elsősorban az állami költségvetési egyensúlyt javítaná nagymértékben. Nagy-Britanniában jelenleg csak a 2001 óta vásárolt műkincsek pontos értékének meghatározását írja elő törvény - s ez csak a jéghely csúcsa a sok múzeumi gyűjteményben található értékhez képest. A Fred 40 címet viselő tanulmány szerint az örökségvédelem érintettjei tehát ily módon hasznos és releváns információt kapnának a műkincsek értékéről.

Az Elgin-márványok, a Stonehenge és a brit koronázási ékszerek esetében nyilván nem véletlenül "felbecsülhetetlen értékű műkincsekről" beszélünk. Sok műkincs ritkasága okán a gyakorlatban értékelhetetlen, a közgazdaságtani értékelések során használt helyettesítési érték esetükben nyilván nem használható. Ugyanakkor a piaci érték helyett például lehetséges az aktuális éves bevétel alapján kalkulálni az értéket.

Önnek mindez mennyit érne?

Chris Herring, a British Múzeum gazdasági igazgatója a gyűjteményükben található 7 millió műtárgyra vonatkozó értékelés kivitelezhetőségére hivatkozva megkérdőjelezte a javaslat gyakorlati hasznosságát. Az ASB szerint ugyanakkor a jó példák között említhető a Westminster palota, amely tavaly 1.13 milliárd fontra értékeltek.

1. Hogy lehet beárazni a Stonehenge-et?
2. A hazai örökségvédelem feladatai