További bizonyítékokat találtak arra az elméletre, amely szerint őseink kereszteződtek a Neander-völgyi emberrel.
A koponyán olyan morfológiai jegyek figyelhetők meg, amelyek egyértelműen a modern emberre utalnak, ugyanakkor lapos szemöldökcsontja és hatalmas őrlőfogai a Neander-völgyire emlékeztetnek - írta az El País című spanyol napilap. A 40 ezer éves koponyát hat ország 12 szakértője vizsgálta meg, az eredményt most tették közzé. Végkövetkeztetésük, hogy a koponyán megfigyelhető a modern és archaikus vonások kombinációja, és ez erősítheti, hogy a két faj keveredett. A koponya kora is ezt a feltételezést támogatja.
A Homo sapiens 50 ezer éve érkezett Afrikából Európába és a legfrissebb régészeti adatok szerint 5 ezer évvel később jutott el Európa keleti részébe. Itt találkozott a Neander-völgyi emberrel, aki hegemón helyzetben volt Európában és Nyugat-Ázsiában 300 ezer évig. A két faj a továbbiakban évezredekig együtt élt, míg a Neander-völgyi 28 ezer évvel ezelőtt kihalt, legutolsó nyomait Gibraltárnál találták. Ha volt keveredés a két faj között, az kezdetben abban a romániai zónában lehetett, ahol a koponyát megtalálták.
Bár mindig voltak paleontológusok, akik hittek a fajok keveredésében, a szakma zöme elvetette és ennek fő oka a genetika volt. Az utóbbi tíz évben a lipcsei Max Planck Intézetben a kutatók már le tudták olvasni mintegy tucat, Európában talált Neander-völgyi kövület mitokondriális DNS-ét. Mind hasonlítottak egymásra, de nagyon különböztek a miénktől, ami megkérdőjelezi a kereszteződést.
Az intézetben ma már leolvasható a neandervölgyi ember egész genomja, és az első eredmények szerint voltak ugyan kereszteződések, de csak ritkán. Neander-völgyi ősünk genomja egyébként csak 5 százalékban járult hozzá a miénkhez, de ez az arány 40 ezer évvel ezelőtt több is lehetett, mivel a modern ember azóta jelentős fejlődésen ment keresztül.
