2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Olaszország felől népesíthették be Európát

2006. november 17. 12:30

A régészek Olaszország délkeleti részén található barlangokban rábukkantak Európa minden bizonnyal legelső emberi településére.

A Puglia tartományban fekvő Pirro Nord területén talált leletegyüttes bonyolult eszközökből és gerincesek kövületeiből áll. Az üledék vizsgálatából kiderült, hogy a leletek kora 1,7 és 1,3 millió év között van. `Ezek pedig a legkorábbi ismert európai emberekre utalnak. Elkészítésükhöz bonyolult gyakorlati képességekre volt szükség, és valószínűleg az elejtett állatok feldarabolására és feldolgozására használták őket` - mondta Giulio Pavia a Torinói Egyetem paleontológusa.

Őskori vadászatok helyszíne volt

Miután őseink elhagyták Afrikát, vándorlásukról a legrégebbi egyértelmű leletet az Ázsia és Európa határvonalának tekintett kaukázusi Dmaniziben találták meg. A Kínában talált 1,6 vagy 1,7 millió éves és az Indonéziában felfedezett 1,8 millió éves leletek azt sejtetik, hogy a hominidák igen gyorsan benépesítették Ázsia keleti és délkeleti részét. Az európai betelepülés azonban hosszú ideig vita tárgya volt. Az 1990-es évek közepéig az volt az általánosan elfogadott vélemény, hogy a hominidák körülbelül 500 ezer évvel ezelőtt kerültek Észak-Afrikából Európába a Gibraltári szoroson keresztül. De a Spanyolországban feltárt 800 ezer illetve 1,2-1,3 millió éves emberi és tárgyi leletek arra utalnak, hogy Európa benépesítése jóval hamarabb bekövetkezett.

"Ebben az összefüggésben a Pirróban talált lelet az első egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy az első emberek az ázsiai betelepüléssel egy időben jelentek meg Európában a korai pleisztocén idején" - állítja Bienvenido Martínez-Navarro, a Tarragonai Egyetem őskorral foglalkozó professzora. Az olasz kutatók szerint Pirro leletei azt az elméletet támasztják alá, hogy az első emberek a levantei folyosón, vagyis az Izrael és Jordánia között fekvő földsávon érkeztek Európába. A maradványokból ezen kívül arra is lehet következtetni, hogy a hominidáknak valószínűleg volt mit elejteniük, hiszen az itt előkerült fosszíliákból kiderül, hogy Puglia hatalmas, napszítta földjén számos emlős, madár és hüllő élt. "20 hüllő és kétéltű fajt, 47 madárfajt és több, mint 40 emlősfajt találtunk, köztük mammutokat, kardfogú tigriseket és majmokat" - mondta Pavia.

Martínez-Navarro szerint Pirro leletei újra felélesztik az Európa benépesítéséről folyó vitákat. "A felfedezés után azt is hihetjük, hogy amikor őseink mergérkeztek a Kaukázus középső részéhez, akkor kelet és nyugat felé egyaránt elindultak" - állítja a tudós.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár