A vörösterror 133 napja

Együtt élhetett a Neander-völgyi és a Homo sapiens

2006. november 9. 12:30

50 évvel ezelőtt talált leletek újraelemzése megerősíti azt az elméletet, hogy a Neander-völgyiek és a modern kori ember Európában élő korai képviselői szoros kapcsolatban állhattak egymással.

Újabb adalék a nagy vitához

Forrás: EPA
A leletek között vannak koponya-, állkapocs- és lapockamaradványok. Ezek főleg a mai emberére hasonlítanak, például a keskeny orr és a kisebb szemöldökcsont, más jegyek viszont - a koponya hátsó részén lévő kidudorodás és a jellegzetes alsó állkapocs - inkább a Neander-völgyiekre utalnak.

"Európában a modern kori ember korai képviselői találkoztak, együtt éltek és keveredtek a Neander-völgyiekkel. A leletekből levont következtetés csak a kirakós egy darabja" - állítja Erik Trinkhaus, a St. Louis-i Washington Egyetem kutatója, aki nemrég publikálta eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences c. tudományos folyóiratban.

Trinkhaus más, keveredést (vagy lehetséges keveredést) mutató leleteket is talált Portugáliában és a Cseh Köztársaság területén. Állítása szerint minél több hasonló lelet kerül elő, annál jobban megszilárdul az az elmélet, hogy a két embercsoport keveredett egymással.

A legújabb régészeti felfedezések abba az irányba mutatnak, hogy a Neander-völgyi és a Homo sapiens évezredekig együtt élhetett. 50 ezer évvel ezelőtt a Neander-völgyiek egyedül uralták az európai kontinenst. 20 ezer évvel később azonban az európaiak többsége már Homo sapiens volt. A közben eltelt idő pedig "egy merő zűrzavar" - fogalmaz Clive Finlayson, a Gibraltár Múzeum e korszakkal foglalkozó kutatója. Emiatt sok vita folyik arról, hogy a két embercsoport milyen viszonyban volt egymással: háborúztak, békésen éltek egymás mellett vagy házasodtak? Az sem világos még, hogy utódaik szaporodóképesek voltak vagy terméketlenek, mint az öszvérek. Trinkhaus mindenesetre meg van győződve arról, hogy a két embercsoport minden tekintetben működőképes utódokat hozott létre.

Az elmélettel kapcsolatos egyik nagy probléma, hogy jelenleg a Neander-völgyi DNS mintákból nem sok bizonyíték áll rendelkezésre. Az eddig elvégzett elemzések arra utalnak, hogy a Neander-völgyiek és a modern kori emberek között nem volt génkeveredés. Ez viszont inkább azt erősíti, hogy Európában a Homo sapiens anélkül vette át a Neander-völgyiek helyét, hogy lehetőség lett volna a géncserére. Az elmélet másik gyenge pontja, hogy Európában nem találtak olyan 30 ezer évnél régebbi leletet, amely a mai emberre hasonlított volna. Finlayson ezért felteszi a kérdést: "Ha van Neander-völgyi emberünk és Homo sapiensünk, azok pedig keverednek egymással, miért találunk mindig csak Neander-völgyi emberektől származó vagy keveredést mutató leleteket? Hol vannak a többiek?"

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!