2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Vízi úton népesült be a világ

2006. február 27. 13:00

Az ember elterjedésére vonatkozó két új elmélet közül az egyik a Neander-völgyi közel-keleti származását, a másik az első észak-amerikai populációk szibériai eredeztetését tagadja.

Hajót ácsolt a Neander-völgyi

Guardian januári számában közzétett elmélet tagadja azt a sokat hangoztatott nézetet, miszerint a Neander-völgyi ember a Közel-Keletről származik, ahonnan gyalogszerrel közelítette meg Európát. A spanyol tudósok új teóriája a Gibraltári-szoroson, Észak-Afrikából Dél-Spanyolországba történt áthajózás mellett érvel.

Ez a távolság akkoriban sem haladta meg a tíz kilométert, ráadásul apró kis szigetek tarkították. Így egész könnyen belátható, hogy egyik oldalról a másikra való átjutás nem jelenthetett leküzdhetetlen akadályt a Neander-völgyi számára. Az elmélet alapját Ceuta - a kis észak-afrikai spanyol enklávé - határai között található La Cabililla de Benzú területén fellelt vadászó-gyűjtögető közösségek maradványai jelentik. Az itt talált kőeszközök korabeli példányai ugyanis feltűnően hasonlítanak az egykorú Dél-Spanyolországiakhoz.

Az "áthajózás-elméletének" igazolása megválaszolná, hogy miért kerültek elő az Ibériai- félszigeten a Franciaországban találtaknál régebbi, embertől származó leletek. Ha ugyanis a közel-keleti bevándorlás elméletét fogadnánk el kizárólagosnak, akkor felvetődik a kérdés: hogyan érkezhetett a Neander-völgyi először Spanyolországba, s csak azt követően francia földre?

Fókavadászok voltak az első amerikaiak

A St. Louis-ban nemég megtartott konferencia kapcsán kapott nyilvánosságot a másik elmélet. Ez az észak-amerikai bevándorlásra vonatkozó máig legnépszerűbb nézetet kérdőjelezi meg, hogy az átkelés - mintegy 13500 évvel ezelőtt - Szibériából a Bering-szoroson át történt. Dennis Stanford régész szerint az első amerikaiak spanyol fókavadászok voltak, az Atlanti-óceán áthajózása pedig egy nagy zsákmánnyal kecsegtető vadászat különös eredménye lehetett. Az Ibériai-félsziget kb. 20.000 éve élt lakosai tengeri állatokra vadásztak, s ehhez olyan hatalmas csónakokat használtak, amelyekben akár egy tucat felnőtt is elfért. Az egyik ilyen vadászat során fordulhatott elő, hogy a csoport - a "nagy fogás" reményében - egészen Izlandig merészkedett, ahonnan az áramló jégtömeg Amerikába sodorta őket.

A bizonyíték - akárcsak a Neander-völgyi afrikai eredeztetése kapcsán - ez esetben is tárgyi eredetű: az Új-Skóciában (Észak-Kelet Amerika) talált dárdahegyek nem a szibériaiakkal, hanem észak-spanyolországból származókkal mutatnak közeli rokonságot.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár