Árpád-kori sírok a székesfehérvári romkertben

A középkori főnemesség nyughelye volt

Az már 1988-89-ben kiderült, hogy a Szent István által alapított középkori királyi bazilika déli oldalán volt egy kápolna, ahol a kerengő - árkádos folyosó - északi falát is feltételezte a Székesfehérvár középkori történelmét kutató Siklósi Gyula régész - mondta Biczó Piroska.

A néhány hónapja tartó ásatás igazolta a feltételezést és a feltárás során sikerült felszínre hozni a kerengő északi falát, valamint annak több szép részletét, faragványokat, illetve a vörös márvánnyal borított mellvédet. Az előkerült Árpád-korabeli kőtöredékek bizonyítják, hogy a kerengő a XII. században már állt. Feltárásakor kőbéléses, Árpád-kori sírok is előkerültek.

Az, hogy melyik kinek a nyughelyeként szolgált, ma már kideríthetetlen. A prépostságon voltak ugyan dokumentumok a templomban, illetve a kerengőben és annak udvarán eltemetettekről, de azok az elmúlt évszázadokban megsemmisültek - mondta Biczó Piroska. Hozzátette, hogy a területen nagy valószínűséggel csak a módosabb fehérvári családok halottait temették.

(Múlt-kor/MTI)