Az 1956-os forradalom leverése a Nylít Társadalom Archívumában

Helyszín: OSA Archivum (Goldberger-ház, Budapest V, Arany János u. 32.)
Program:

A Kádár-korszak első percei - hangbemutató a Centrális Galériában
2006. november 4. / reggel 5.16 perc

Az 1956-os forradalom hangjai közül talán a legismertebb Nagy Imre miniszterelnök november 4-i, hajnali rádiószózata, amit az öt napja sugárzó Szabad Kossuth Rádió először 5 óra 20 perckor közvetített. Csak kevesen tudják, hisz ritkán beszéltünk róla, hogy az aznapi rádióadás nem a drámai felhívással kezdődött. A műsor részletes hírekkel indult hajnali öt órakor, majd időjárásjelentést és Orvosi Tanácsokat (!) közvetítettek. Ezután minden bejelentés nélkül, háromszor egymás után elhangzott a Szózat, majd jött a percekkel korábban hangszalagra rögzített miniszterelnöki beszéd. A figyelmes hallgató egyúttal hallhatta a tisztán kivehető ágyúzás és géppuskatűz hangját is. Ki gondolná, hogy ezeket a harci zajokat, a szovjet Forgószél hadművelet tompa hangjait, a Rádió ideiglenes parlamenti stúdiójában dolgozó egyik technikus hangszalagra rögzítette? Így történhetett, hogy ötven évvel később egy, a Szabad Európa Rádió müncheni kutatóintézetéből előkerült szalagról, most rekonstruálhatjuk a Kádár korszak első perceit, november 4-e hajnalát.

Az OSA Archívum munkatársai rendhagyó módon, az 50 évvel ezelőtti támadással és rádióadással azonos időben, 2006. november 4-én 5 óra 16 perctől szeretnék bemutatni ezt a vágatlan, egyszerre megrázó és különös hangfelvételt. A lövéseket, majd a négy nyelven beolvasott miniszterelnöki szózatot és közben a Himnuszt is négyszer. Azután újra a közeledő csapatok lövéseit, kutyaugatással és kivehetetlen emberi hangokkal. Tudjuk: Nagy Imre, Tildy Zoltán és Mindszenty József épp ebben az időben hagyják el a Parlamentet és távoznak különböző irányokba. Hisz már csak két óra választ el minket attól, hogy a szovjetek megszállják az épületet és a Szabad Kossuth Rádió örökre beszüntesse adását.

Hallgassa meg a rádióadást!

A Magyar Kérdés 1956 után, Héderváry Klára portréfilmje (Szűcs Tamás, Ivacs Gabriella, 2006., 50 perc., a Magyar Történelmi Film Alapítvány támogatásával)
2006. november 4. / 16.30

Bevezetőt mond Nagy András, író

Héderváry Klára különös szereplője és egyben akarva-akaratlan tanúja volt a nemzetközi politikai életnek, a Magyarország számára fontos történelmi időszakban 1956-tól szinte a az 1980-as évek elejéig. A filmben meglepően pontosan emlékszik vissza egyedülállóan érdekes és sok szempontból rendhagyó családtörténetének számos epizódjára. Édesapja viszonyára Károlyi Mihállyal, édesanyja politikai pályafutására (például a belga antifasiszta ellenállás szervezésében), a Távirati Irodát alapító nagyapára és általában véve: a magyar arisztokrácia és polgárság politikai szerepének jellegére és magatartására a XX. század első felében.

Amikor az 1956-os forradalom után a magyar kérdés a Biztonsági Tanács, majd az ENSZ-Közgyűlés elé kerül, Héderváry mind érdeklődése, mind nyelvisemerete folytán egyre jelentősebb szerepet kezd játszani az ügyet vizsgáló Különbizottság munkájában. Ezzel párhuzamosan - amíg csak napirenden van a kérdés - egyik központja az információáramlásnak, és közeli szemtanúja, szereplője a politikai döntéseknek. Az 1960-as évek második felétől Héderváry Klára karrierje tovább folytatódik az ENSZ-ben, igaz, merőben új szerepkörben, de részben ennek köszönhető, hogy a megsemmísitésre ítélt, 1956-os magyar vonatkozású iratokat meg tudja menteni.

A film középpontjában Klára személye, a felvilágosult, nemzetközi műveltségű nő figurája áll, akinek sorsa összefonódott történelmünk fontos, de olykor kínos epizódjaival is. Erről vall sok humorral és eleganciával.

Rozsda Endre rajzai, 1956-os menekültekkel
2006. november 4. / 18.00

Rozsda Endre a XX. század egyik legkiemelkedőbb magyar modernista festője volt. Az 1948 és 1956 közötti időszakot megörökítő, több mint 400 szénrajzot tartalmazó rajzos naplóját Párizsban is kiállították. A napló oly módon is szemlélhető, mintha tematikusan jól elkülöníthető fejezetekből állna: többek között bemutatja a kirakatperek, a bíróság, a kulturális élet, a budapesti Zeneakadémia világát, a termelőszövetkezeti munkát, a budapesti hétköznapokat, a fürdők világát és a forradalom eseményeit. Ez a győjtemény így együtt először Budapesten lesz látható. Az 1956-os forradalom leverése után külföldre menekült magyarokkal készített interjúk teszik a kiállítást még teljesebbé. Az interjúk a New York-i Columbia Egyetem Bahmetyev Archívumából és a Országos Széchényi Könyvtár győjteményéből származnak. További részletek

Az OSA Archivum 1956-os digitális gyűjteményének bemutatója
2006. november 4. / 18.30

Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójának tiszteletére létrehozott digitális archívum kiemelt figyelmet szentel a magyar menekült kérdésnek. Az 1956-os gyűjtemény anyagait (kivéve a Zwack gyűjteményt) az OSA Archívum munkatársai azzal a céllal digitalizálták, hogy a forradalom történetének kiemelkedően fontos dokumentumait a nagyközönség számára is nyilvánossá és elérhetővé tegyék. A digitális archívum Donald és Vera Blinken nagylelkű adományának köszönhetően jött létre, a projekt megvalósítását az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, a New York-i Columbia Egyetem, a Hoover Intézet, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár és Zwack Péter úr támogatta.

OSA Archivum 1956-os digitális gyűjtemény