Merénylet Biatorbágynál: 75 éve robbantott Matuska Szilveszter

2006. szeptember 13. 13:15

Hetvenöt éve, 1931. szeptember 13-án éjszaka robbant fel a biatorbágyi viadukt, éppen amikor a Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat áthaladt rajta. A szerelvény mozdonya és a tizenegy kocsi közül az első hat a mélybe zuhant, 22 ember meghalt, 17 súlyosan megsebesült.

Korábban

A leghíresebb keleti gyors nyomvonalán

Politikai leszámolás a merénylet után

A ma már használaton kívüli völgyhíd 1883-ban egyvágányú viaduktként épült a Füzes-patak völgye fölött, a második vágányt egy párhuzamos újabb hídon 1898-ban fektették le. A merénylő közvetlenül a viadukt előtt egy robbantóaknát helyezett el a jobb sínszálon, amely éjjel 0 óra 20 perckor a második-harmadik kocsi alatt robbant fel. A következő kocsik kisiklottak, s a 26 méter magasból lefordultak, magukkal rántva a mozdonyt, a szerkocsit és az utána kapcsolt vagonokat.

Mivel a helyszínen "A fordító" aláírással a kapitalistákat fenyegető levelet találtak, a sajtó és a rendőrség is politikai merényletre gyanakodott. Volt olyan verzió is, amely "A fordító"-t német rövidítésként értelmezte, és Nemzetközi terrorszervezetek kelet-európai osztagaként fogta fel azt. A feszült politikai légkörben - a világgazdasági válság súlyos hatásai már érezhetőek voltak - a gyanú a kommunistákra terelődött, a nyomozók hamarosan a tettest is feltalálni vélték a Moszkvában élő Leipnik Márton kommunista műszerész személyében. Mindez jó alkalom volt arra, hogy a kormány leszámoljon a kommunistákkal, így szeptember 20-án (egy héttel a merénylet után) az érvényben lévő statáriális rendeletet kiterjesztették az államellenes mozgalmakra is.

Időközben azonban a "kommunista merénylet" helyébe a magányos merénylő teóriája lépett. Az újságok megírták, hogy a közelmúltban Ausztriában és Németországban is hasonló merényletek történtek, itt azonban fasiszta újságot és jelszavat hagyott hátra a tettes. Hamarosan a rendőrség látókörébe került Matuska Szilveszter 39 éves bécsi gyáros, aki bekötözve, álsebekkel jelen volt a robbanás helyszínén (még fényképe is megjelent a lapokban), különös, zavart viselkedése sokaknak feltűnt. A rendőrség négy egymástól független bejelentés után komoly vizsgálatot indított, és megállapította: Matuska nem volt az utasok között.

Matuskát a magyar gyanú alapján október 10-én vette őrizetbe a bécsi rendőrség. Megállapították, hogy robbanóanyagot, vascsöveket, gyújtózsinórt vett, de ő ezt azzal magyarázta, hogy kőbányája van, majd pedig azt állította, hogy gyárának kéményét akarja felrobbantani. Végül október 16-án beismerő vallomást tett, és elismerte a két ausztriai és a németországi merényletet is.

következő oldal 1 / 2