Bécsbe költöztek a perui múmiák

A perui hegyek felhőkbe vesző erdeiben 1996-ban bukkantak rá arra a középkori temetkezőhelyre, amely bizonyítja, hogy a chachapoya-inka kultúrában élet és halál egymásba fonódott. Ez a hely tartalmazza a kihalt bennszülött kultúrákból származó, ma ismert legnagyobb leletgyűjteményt. Az 1997-ben feltárt leletek között számos vallási tárgy, több inka csomóírás, vagyis khipu, illetve kétszáz, hihetetlenül jó állapotban fennmaradt, bebalzsamozott holttest található.

A bécsi műszaki múzeum időszaki kiállításán 12 emberi és 2 állati múmia látható, valamint textíliák, khipuk, mindennapi használati tárgyak. Ez az első alkalom, hogy a temetkezési hely leleteit Perun kívül bárhol a világon bemutatják. A tárlaton végigkísérhető az ott élő népek története, kezdve azzal, hogy a chachapoyák i.sz. 900 körül az Amazonas-medencéből a mai Peru északi részére vándoroltak, és ott éltek egészen a XV. századig, amikor is az inkák elpusztították kultúrájukat, de utána sajátjuk is csak mintegy 90 évig maradt fönn

A kiállítás e leletek segítségével egyúttal bemutatja azokat az orvosi és más tudományos technikákat, amelyek segítségével a tudósok igyekeztek minél többet megtudni a Chachapoya-kultúráról. E technikai módszerek között van a tömeg-spektrometria, az elektronikus mikroszkópia, a computer-tomográfia és a szénizotópos kormeghatározás, amelyek együtt egy "szemünk előtt lejátszódó" tudományos kutatómunkát alkotnak, miután a tárgyakat már múzeumi kiállításuk után kezdték el vizsgálni e módszerekkel, és e vizsgálatok eredményeivel utána egészítették ki a bemutatót.

(Múlt-kor/MTI-OTS-Cégvonal)