Telepessors a Kárpátalján
2006. június 13. 16:00 Ilnicki Beáta
Ilnicki Beáta cikkében egy kárpátaljai falu történetének példáján keresztül mutatja be a Kárpátalján zajló be- és kitelepítéseket, valamint a fő népességmozgásokat.
Sophiendorf, Zsófiafalva
A beregvári Schönborn-kastély A "boldog" békeidők:
Német telepesfalu
A Rákóczi-szabadságharc után Kárpátalján sok föld vált gazdátlanná, a Rákóczi-család birtokát, Munkács környékét a kincstár vette kezelésbe. 1726-ban a területet III. Károly egy monarchia-hű választófejedelemnek, Lothár Ferenc Schönbornnak adományozta. A Schönborn-család kezdte meg Kárpátalja benépesítését német telepesekkel, ami a gazdaság jelentős fellendülésével járt együtt. Az uradalom területén 12 telepesfalut hoztak létre Munkács környékén. Ezen falvak egyike az 1804-ben alapított Sophiendorf, egy létrejöttekor 303 lelket és 50 házat számláló kistelepülés, amelyet Ferenc Fülöp Schönborn Buchheim elhunyt felesége, Leyen és Hohengeroldseggh Zsófia tiszteletére nevezett el.
Az első német telepesek Csehországból és Ausztriából érkeztek a jobb megélhetés reményében. Az áttelepülés fejében 300 aranyforintot, 18 hold földet és 6 évi tehermentességet kaptak. Magukkal hozták szokásaikat és vallásukat, ami erős köteléket képzett közöttük, és a terület magyar és ruszin lakosságával jószomszédi viszonyt ápoló kulturális szigetet hozott létre. Megtapasztalva a termőföld kínálta lehetőségeket szőlőtermesztésbe kezdtek, szorgalmuknak köszönhetően pedig jómódban éltek.
Magyarosítás és kivándorlás
Munkács 1915-ben
Az 1867-es kiegyezést követően a telepesek felszabadultak jobbágyi sorukból és szabadparasztként folytatták tevékenységüket. Elkezdődött az erőteljes magyarosítás, 1878-ban magyar állami iskola épült, a falu nevét pedig Zsófiafalvára cserélték. 1877-re a lakosok önerőből építették fel a falu első kőtemplomát, melynek kegyeleti tárgyait és a Szent Istvánt ábrázoló oltárképét a Schönborn család Bécsben készíttette ajándékként a szentelési ünnepségre. A templom nevét az oltárképről Szent István Templomra változtatták.
A növekvő létszámú lakosság a családi földek elaprózódását megakadályozandó a vagyont mindig az elsőszülött fiúra hagyta, a kisebb testvérek kézművesszakmát tanultak, beálltak hivatásos katonának, vagy Munkácson vállaltak munkát. Végső esetben csatlakoztak az Amerikába emigrálók sorához: az elvándorlás jelentős volt, a falu lakossága néhány év alatt lecsökkent: 1881-re már csak 255 fős volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Leomlott a mexikói Ihuatzio piramisának egy része 15:12
- Elvis Presley utolsó koncertjén is időutazót láttak 13:53
- Ősi DNS-kutatás cáfolja Pompeji ikonikus emberi történeteit 13:02
- Marlene Dietrichről rendez életrajzi filmet Agnieszka Holland 12:17
- Matisse művészete még Yves Saint Laurent-t is megihlette 11:53
- Közös expedíció kutatja az indiai Oresund hajóroncsot 10:52
- Dokumentumfilm mutatta be I. Jakab király hálószobai viszonyait 10:01
- Római kori Minerva-szentélyt találtak egy ókori kőfejtőben 09:14
