Forró magyar őszök

Telepessors a Kárpátalján

2006. június 13. 16:00 Ilnicki Beáta

Szofija a 20. század viharaiban

Csehszlovák állam - gyorsított asszimiláció
A nagy háború hadieseményei elkerülték a falut, s a besorozott férfiakat csakhamar hazaengedték a seregből. A háború végén azonban Kárpátalját az 1919. szeptember 10-én az újonnan megalakult Csehszlovákiához kapcsolták, amit az 1920. június 4-i trianoni szerződés is megerősített. A csehszlovák államépítés jegyében zajló erőltetett asszimiláció főleg a magyarokat és a ruszinokat sújtotta, a német kisebbség szinte érintetlenül élhetett tovább. Míg más kisebbségek iskoláit bezárták, földjeiket elvették, addig a német kisebbségnek iskolákat nyitottak és sértetlenül dolgozhattak földjeiken továbbra is.

Forrás: nemnemsoha.hu

Országgyarapítás, 1939

Zsófiafalva visszatér
Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 2-án Magyarország jelentős területeket szerzett vissza Kárpátalján (Munkács és vonzáskörzete), azonban Zsófiafalva csehszlovák fennhatóság alatt maradt. Szlovákia függetlenedésével (1939. március 14.) viszont a magyar hadsereg visszafoglalta a cseh fennhatóság alatt maradt magyar területeket, így 1939. március 15-én Zsófiafalva ismét magyar lett. 1943-ban Zsófiafalva férfilakosait Németország oldalán besorozták, majd az év telén belső-Ukrajnából kiszorulva a német hadsereg is a Kárpátokban táborozott le.

A férfiak nélkül maradt védtelen falu lakóit a német katonák ellátására kötelezték, a település egyetlen zsidó családját pedig azonnal elhurcolták. 1944-ben a központi hatalmak kivonultak Kárpátaljáról, majd október 20-án felszólították a zsófiafalviakat is, hogy menjenek a munkácsi vasútállomásra, ahonnan vonatokkal biztonságos helyre szállítják őket. 181-en követték az utasítást, a faluban mindössze 80-an maradtak. Az elmenekült németek üresen maradt házait ruszinok foglalták el.

Szofija
A háború után Magyarország ismét trianoni határai közé szorult vissza, Kárpátalja pedig a Szovjetunióhoz került Zakarpatszka Oblaszty néven. Zsófiafalva ekkor a Szofija nevet kapta, melyet mindmáig megőrzött. 1946-ban a kollektív bűnösség elvére hivatkozva a Kárpátalján maradt németeket elfogták és Szibériába, illetve az Urálon-túlra hurcolták. A szovjetizáció idején az életbemaradás egyetlen lehetősége az maradt, ha bizonyítani tudták, hogy családfájukban szláv ősök találhatók. Az elszállított németek helyére ezúttal ukrán veteránokat telepített a szovjet hatalom.

Németország azóta többször felkínálta a lehetőséget a határain kívül élő németek számára, hogy - amennyiben bizonyítani tudják nemzetiségüket - állampolgársággal és munkával várják őket. Szofiáról 1989-ben települt át hazájába az utolsó német család.
2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!