Telepessors a Kárpátalján
2006. június 13. 16:00 Ilnicki Beáta
Ilnicki Beáta cikkében egy kárpátaljai falu történetének példáján keresztül mutatja be a Kárpátalján zajló be- és kitelepítéseket, valamint a fő népességmozgásokat.
Sophiendorf, Zsófiafalva
A beregvári Schönborn-kastély A "boldog" békeidők:
Német telepesfalu
A Rákóczi-szabadságharc után Kárpátalján sok föld vált gazdátlanná, a Rákóczi-család birtokát, Munkács környékét a kincstár vette kezelésbe. 1726-ban a területet III. Károly egy monarchia-hű választófejedelemnek, Lothár Ferenc Schönbornnak adományozta. A Schönborn-család kezdte meg Kárpátalja benépesítését német telepesekkel, ami a gazdaság jelentős fellendülésével járt együtt. Az uradalom területén 12 telepesfalut hoztak létre Munkács környékén. Ezen falvak egyike az 1804-ben alapított Sophiendorf, egy létrejöttekor 303 lelket és 50 házat számláló kistelepülés, amelyet Ferenc Fülöp Schönborn Buchheim elhunyt felesége, Leyen és Hohengeroldseggh Zsófia tiszteletére nevezett el.
Az első német telepesek Csehországból és Ausztriából érkeztek a jobb megélhetés reményében. Az áttelepülés fejében 300 aranyforintot, 18 hold földet és 6 évi tehermentességet kaptak. Magukkal hozták szokásaikat és vallásukat, ami erős köteléket képzett közöttük, és a terület magyar és ruszin lakosságával jószomszédi viszonyt ápoló kulturális szigetet hozott létre. Megtapasztalva a termőföld kínálta lehetőségeket szőlőtermesztésbe kezdtek, szorgalmuknak köszönhetően pedig jómódban éltek.
Magyarosítás és kivándorlás
Munkács 1915-ben
Az 1867-es kiegyezést követően a telepesek felszabadultak jobbágyi sorukból és szabadparasztként folytatták tevékenységüket. Elkezdődött az erőteljes magyarosítás, 1878-ban magyar állami iskola épült, a falu nevét pedig Zsófiafalvára cserélték. 1877-re a lakosok önerőből építették fel a falu első kőtemplomát, melynek kegyeleti tárgyait és a Szent Istvánt ábrázoló oltárképét a Schönborn család Bécsben készíttette ajándékként a szentelési ünnepségre. A templom nevét az oltárképről Szent István Templomra változtatták.
A növekvő létszámú lakosság a családi földek elaprózódását megakadályozandó a vagyont mindig az elsőszülött fiúra hagyta, a kisebb testvérek kézművesszakmát tanultak, beálltak hivatásos katonának, vagy Munkácson vállaltak munkát. Végső esetben csatlakoztak az Amerikába emigrálók sorához: az elvándorlás jelentős volt, a falu lakossága néhány év alatt lecsökkent: 1881-re már csak 255 fős volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap