Egy diktátor élete: Szaddám Huszein élete és pere

Halálra ítélték vasárnap első bagdadi perében Szaddám Huszein volt iraki elnököt, és akasztófán végzi a volt forradalmi bíróság vezetője is. Alábbi cikkünk életének főbb eseményeit vázolja.

Halálos ítélet a diktátor ellen

Dudzsail iraki síita faluban 1982-ben 148 embert öltek meg az iraki biztonsági erők, megtorlásul egy Szaddám Huszein elleni merényletkísérlet miatt.

Kihirdették az ítéletet

Az előző rendszer vezető tisztségviselőinek bűnpereiben eljáró iraki különleges törvényszék ítélete szerint akasztófán végzi Szaddám Huszein féltestvére, Barzán at-Tikríti volt titkosszolgálati vezető és a volt forradalmi bíróság vezetője, Avad al-Bandar is. Életfogytiglani börtönbüntetést róttak ki Taha Jaszín Ramadán volt alelnökre, akire az ügyészség a perben szintén halálbüntetést kért. A Baasz párt három további egykori vezető tisztségviselőjére kínzás és gyilkosság bűntette miatt 15 évig terjedő börtönbüntetést szabtak ki, egy negyediket pedig felmentettek.

Az ítélethozatalkor kirobbanó erőszaktól való félelem arról tanúskodik, hogy a volt diktátor elleni per nem hozta meg a kívánt megbékélést Irakban, amely a korábbiaknál is jobban megosztott vallási vonalak mentén. A Szaddámmal rokonszenvező szunnita arabok - de egyes síiták és kurdok is - azt jósolták, hogy a vádlott elleni halálos ítélet lángra lobbantja az országot. Másrészt a volt diktátor által üldözött síiták többségét valószínűleg az bőszítené fel, ha Szaddám megúszná a bitófát.

A hatalom évei

1937. április 28. - Ezen a napon született a Tikrit városa közelében fekvő Uja faluban.
1957 - Belépett az akkor illegalitásban lévő, szocialista Baath Pártba.
1958 - Letartóztatták kommunista sógorának meggyilkolása miatt és hat hónapi börtönbüntetésre ítélték.
1959. október 7. - Közreműködött az Abdel Karim Kasszem tábornok ellen Bagdadban elkövetett merényletben, amelynek során a tábornok megsebesült. A lábán megsérült Szaddám Huszein Szíriába, majd Egyiptomba menekült.
1963. február 8. - Miután a Baath Párt által kirobbantott és a hadsereg által támogatott puccs megdöntötte Kasszem hatalmát, Szaddám Huszein hazatért száműzetéséből.

1968. július 17. - A Baath Párt megdöntötte a hadsereg uralmát.
1968. július 30. - Szaddám Huszein tagja lett az iraki kormánynak, a belbiztonsági tárcát kapta meg.
1979. július 16. - Elfoglalta a köztársasági elnöki széket és elkezdődött a tisztogatás a Baath Pártban.
1980. szeptember 22. - Irak csapatokat küldött Iránba, elkezdődött a szomszédos ország ellen viselt, nyolc évig tartó háború.
1988. március 28. - Mérges gázt vettek be Halabaja kurd város ellen. A támadás becslések szerint ötezer városlakó életét oltotta ki.

1990. augusztus 2. - Irak lerohanta Kuvaitot.
1991. január 17. - Háború kezdődött Kuvait felszabadításra az Egyesült Államok vezetésével.
1991. március - Az elszenvedett katonai vereség nyomán délen a síiták, északon pedig a kurdok lázadtak fel a bagdadi rezsim ellen. A lázadókat erőszakkal leverték, de a kisebbségek a szövetségesek által elrendelt repülési tilalom biztosította védelemnek köszönhetően mégis gyakorlatilag hozzájutottak az autonómiához.

Háború és bíráskodás

1991. április 17. - Szaddám Huszein elfogadta az ENSZ 687-es számú határozatát a háború befejezéséről, s ebben azt, hogy lemond a tömegpusztító fegyverekről és akceptálja, hogy az ENSZ ellenőrzi ennek betartását.
1996. február 20. - Szaddám Huszein elrendelte két vejének meggyilkolását, akik 1995-ben Jordániába menekültek.
1998. december 16. - Amerikai és brit légitámadások kezdődtek, miután az ENSZ megfigyelők elutaztak Irakból, mivel a bagdadi kormány nem működött együtt velük.
2002. november 27. - Szaddám bejelentette, hogy kész elfogadni az ellenőrzés folytatását.
2002. december 7. - Huszein kijelentette az ENSZ előtt, hogy Irak nem rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel, de ezt az amerikai kormány nem hiteles állításnak minősítette.

2003. március 17. - Az Egyesült Államok 48 órás ultimátumot intézett Szaddám Huszeinhoz, hogy azalatt hagyja el az országot.
2003. március 20. - Amerikai csapatok - Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország és több más ország támogatásával - nyomultak be Irakba.
2003. április 9. - Az amerikai csapatok bevonultak Bagdadba. A lakosság fosztogatásokba kezdett és ledöntötte Szaddám Huszein szobrait.
2003. július 22. - Amerikaiakkal vívott tűzharcban vesztette életét Szaddám Huszein két fia, Kuszai és Udai.

2003. december 13. - Amerikai katonák Tikrit közelében, egy barlangban elfogták Szaddám Huszeint.
2004. június 30. - Az Egyesült Államok átadta Szaddám Huszeint az iraki igazságszolgáltatásnak, amely hozzálátott perének előkészítéséhez.
2004. július 1. - a vizsgálóbíró előtti első kihallgatáson visszautasította a háborús bűnök és a népirtás vádját.
2004. december 17. - elfogása óta először találkozott iraki ügyvéddel.
2005. június 13. - videofelvétel készült róla, amelyen az 1982-es dudzsaili vérengzéssel kapcsolatban hallgatták ki.
2005. július 13. - először emeltek vádat ellene, éppen a dudzsaili tömeggyilkosság ügyében.
2005. október 19. - megkezdődött a dudzsaili vérengzés pere. 
2006. augusztus 21. - újabb per kezdődött Szaddám Huszein és társai ellen, ezúttal azzal a váddal, hogy több tízezer kurd halálát okozták 18 évvel ezelőtt Irak északi részén.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)