Ullmann Móric elnökletével megalakul a Magyar Középponti Vasúttársaság

2004. szeptember 13. 12:06

Magyarország vízi úthálózata csak korlátozott lehetőségeket kínált a szállításra, ezért a szállítás főleg szárazföldön folyt. Szekereken viszont lassú és drága volt a fuvar. Viszontagságai (mindössze 1770 km út volt kövezve) komolyan veszélyeztették a magyar mezőgazdaság hagyományos piacait. Az országgyűlés már 1836-ban felismerte a vasút korszakos jelentőségét. Kijelölték a vasútépítés fő irányait, a vállalkozóknak adómentességet biztosítottak, és lehetővé tették a szükséges terület kisajátítását.
Az elsőnek megépítendő Bécs-Pest vonalra ketten is jelentkeztek: az Ullmann Móric által vezetett Középponti Vasúttársaság a Duna bal partján, Rothschildék a jobbparton, Győrön keresztül akarták vezetni. Elhúzódó versengés után csak 1844-ben kötött szerződést a Helytartótanács az első társasággal a Pozsony-Pest-Debrecen vonal építésére.
A munkát Pesten kezdték meg, egyszerre két irányban. 1846-ban nyílt meg a váci, 1847-ben a szolnoki szakasz. Az Alföldet a tengerrel összekötő fontos vukovár-fiumei vasút csak az előkészítésnél tartott 1848-ban. Eddig az időpontig 178 km hosszúságú vasút épült az országban.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók