Brazil orvosok megfejtették a Michelangelo-kódot
2005. június 20. 11:00
Két - amatőr művészettörténésznek is beillő - brazil orvos szerint a Sixtus Kápolna mennyezetének híres freskója olyan titkos anatómialeckéket ábrázol, melyeket a mű alkotója, Michelangelo rejtett az alakok közé.
Korábban
A kódvadász orvosok |
Önnek mi a véleménye a reneszánsz kódmesterekről? Mennyire hihető a da Vinci-kód és a Michelangelo kód? Hatásvadász dillettantizmus vagy színtiszta tudomány? Esetleg eltitkolt tudás? |
A közel 500 évvel ezelőtt elkészült freskó az egyik leghíresebb műalkotás a Vatikánban, és egyben a világ egyik leghíresebb műremeke is. Gilson Barreto és Marcelo de Oliveira brazil orvosok szerint azonban a freskó jóval több, mint szimpla műalkotás. Szerintük ugyanis Michelangelo a mennyezetet alkotó 38 lap közül 34-re az emberi anatómiával is rokonítható ábrázolásokat festett. Így az ábrázolások kiolvasásakor derült ki, hogy amit eddig például fatörzsként azonosítottak, az egy gégecső; amit pedig az egyik jelenetben zöld táskaként láthatunk, az egy emberi szív megjelenítése.
A számos belső szervet, csontot és egyéb anatómiai elemet a firenzei művész munkájában egy sajátos kód alapján fejtették meg az orvosok: csak jól oda kellett figyelniük arra, hogy mit is látnak. Egy többszörösen is lekódolt és nehezen felismerhető mintázatra bukkantak a kutatók, melyhez azonban ha valaki ismeri a kódot, akkor világosan felismerhetővé válik minden részlet. "Miért nem látta ezt eddig senki? Először is talán azért, mert nagyon keveseknek van olyan szintű anatómiai ismerete, hogy ezeket a részleteket ilyen képek alapján felismerjék. Nekem sikerült, mert nekem ez a munkám" -mondta a brazíliai Campinasban sebészként dolgozó Barreto.
A vatikáni pápaválasztó kápolnában azonban nem a brazil doktorok találtak először utalásokat a Michelangelo-kód meglétére. Tizenöt évvel ezelőtt az amerikai Frank Meshberger például az "Ádám teremtése" képen Isten és angyalai ábrázolásában az emberi agy egyik speciális keresztmetszeti képét látta meg, majd nem sokkal később ezt publikálta is. A brazil orvosok is Meshberger teóriája nyomán eredtek a kápolna képei nyomába "Azt mondtam magamnak, ha oda az agy egy részletét festette, akkor biztos nem csak az agyat festette meg. Kell ott másnak is lennie" - mondta Barreto. A kutatások során derült ki, hogy nem sokkal később egy másik amerikai orvos Garabed Eknoyan a "Földek és vizek szétválasztása" jelenetben pedig egy vesét vélt látni.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34