A szlovákok szerint Liszt Ferenc szlovák volt

Az Új szó című szlovákiai magyar lap acsarkodóan magyarellenesnek nevezi a könyvet. A lap szerzője, Vojtek Katalin történelmi, életrajzi, zenetörténeti adatokat felsorakoztatva cáfolja a zene géniuszáról "elképesztő zagyvaságokat" összehordó Miroslav Demko állításait. "Demko saját korlátolt nacionalizmusa prizmáján keresztül látja, és ami rosszabb, igyekszik láttatni Liszt Ferencet" - írja.

 

Liszt Ferenc, Szlovákia elveszett fia című könyvében Demko most teljesen új nyelvtörténeti fordulattal áll elő: úgy tudja, Liszt külföldön "uhorként" prezentálta magát, és amikor franciául azt mondta, hogy "Je suis Hongrois", az azt jelentette, hogy "uhor vagyok." De mert a magyarok sosem nevezték magukat "uhornak", és mert a szlovákok a magyarokat "uhoroknak" hívták, az "uhor vagyok" Liszt szóhasználatában Demko szerint azt jelentette, hogy "szlovák vagyok." (A szlovák történetírás és a köznyelv a Trianon előtti Magyarországot kizárólag "Uhorskonak", és így a magyarokat uhoroknak nevezi.)  A könyv bírálója úgy látja: Demko "nyakatekert, zűrzavaros magyarázatokkal szeretné elhitetni a világgal, hogy az Uhor, Ungarn, Hongrois stb. jelentése: szlovák, és az Uhorsko, Hongrie stb. elnevezésnek semmi köze nincs a magyarokhoz. Kiemeli, hogy Demko szerint: Liszt "Haláltánc," németül "Totentanz"című művének rendes jelentése nem más, mint a "Tótok tánca."

 

Az Új Szó szerzője végezetül így fogalmaz: "Napjaink egyesülő Európájában, amikor a magyarországi Rajka csakhamar összeépül a szlovákiai Oroszvárral, és az ausztriai Kittsee házait szlovákok vásárolják fel, iskolájában szlovák, hindu, kínai nebulók ülnek a kis osztrákok között, senkit sem zavarna, ha kiderülne, hogy Liszt minden felmenője szlovák volt. Ettől műve nem lenne se nagyobb, se kisebb. De Demko könyve amellett, hogy nem bizonyít semmit, acsarkodóan magyarellenes, és összeesküvés elméletével ordas indulatok szítására alkalmas." Jóllehet, a könyv nem ugyan nem bizonyít semmit, mégis foglalkozni kell vele, "mert Szlovákia tudományos életének legrangosabb intézménye, a tudományos akadémia adta ki, s ez mindenütt a minőség garanciáját jelenti. Szégyen a Szlovák Tudományos Akadémiára, hogy ilyen fércműre pocsékolja az adófizetők pénzét, miközben nem győz siránkozni, hogy nincs elég pénze kutatásra" - fejeződik be az Új Szó pénteki számában megjelent bírálat.

 

(Panoráma - Keszeli Ferenc)