Nagybaczoni Nagy Vilmos emlékére

Nagybaczoni Nagy Vilmos

Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes a magyar történelem egyik nehéz pillanatában került a miniszteri bársonyszékbe. Honvédelmi miniszterré történt kinevezését követő rövid működési ideje alatt (1942. szeptember 24 – 1943. június 12) is rendkívül sokat tett a fronton harcoló és a hátországban tevékenykedő magyar katonákért, nem feledkezve meg a munkaszolgálatosokról sem, akik érdekében számos könnyítő rendelkezést adott ki. Ezzel azonban magára vonta a szélsőjobboldali ellenzék heves támadását. Náciellenes miniszterként, a munkaszolgálatosokkal szembeni humanista magatartásával kiemelkedett akkori tiszttársai közül, hiszen – mint ahogy az emléktábla szövege is hirdeti – „ember maradt az embertelenségben”. Hamarosan lemondatták, a nyilas hatalomátvétel után Sopronkőhidára internálták, majd Németországba hurcolták. 1945. május 1-én helyezték szabadlábra, azt követően hazatért, de Magyarországon élete végéig mellőzték. Haláláig, 1976. június 21-ig Piliscsabán élt.

Munkaszolgálat

A második világháború alatt Magyarországon működő munkaszolgálat sok tekintetben egyedülálló volt. Bár a tengelyhatalmak szövetséges államainak mindegyikében létezett bizonyos formában kényszermunka a »nemkívánatos elemek« számára, ezt csak Magyarországon szervezték katonai alapon. A magyar munkaszolgálat jól kiépített rendszere a háború végéig jóval több mint százezer hadköteles korú, megbízhatatlannak és fegyverforgatásra alkalmatlannak tekintett zsidót dolgoztatott. Noha a rendszert eredetileg a legkülönbözõbb »megbízhatatlan« személyek - románok, szerbek, szlovákok stb. - számára találták ki, mégis elsősorban zsidóellenes intézményként mûködött.

1884. május 30-án született Parajdon

A Ludovika Akadémia elvégzése után 1905-ben hadnagy lett

1909–12 között a bécsi Hadiiskolán tanult

1914-ben lett vezérkari százados

Az I. világháború idején különböző vezérkari beosztásokat töltött be csapatoknál és a Honvédelmi Minisztériumban

1919-ben vezérkari őrnagy

1927–31 között az I. vegyesdandár vezérkari főnöke

1931–33 között a honvédség főparancsnokának szárnysegéde volt

1934-ben vezérőrnaggyá léptették elő

1935–36-ban a Honvédelmi Minisztérium Katonai Közigazgatási Csoport főnöke

1937-től altábornagy

1938–39-ben az I. hadtest parancsnoka

1939–40-ben gyalogsági szemlélő

1940-től 1941-ig nyugdíjazásáig az 1. hadsereg parancsnoka volt

1942. szept. 24-től 1943. jún. 12-ig a Kállay-kormány honvédelmi minisztere

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• A hatalom árnyékában: Kádárné különös története
• Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje
• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége