Kalandozások Pannóniában: a dunabogdányi őrtornyok titka

Az Ulcisia Castra (Szentendre) Cirpi (Dunabogdány) közti 9 római mérföld hosszúságú limes szakaszt őrtornyok tagolták. A nagyarányú beépítés miatt már több helyen lehetőség nyílt ezek feltárására és néhol a falak konzerválására is. Ilyen őrtorony alapfalait láthatjuk a Leányfalu területén lévő benzinkút parkolója mellett. A Traianus oszlopon lévő ábrázolásokból azt is tudjuk, hogy a tornyok mellett gyorsan meggyújtható boksákat helyeztek el, amelyek segítségével veszély esetén az egymástól látótávolságban elhelyezett figyelőtornyok őrsége értesíthette egymást.

Légifotók Dunabogdányról a Civertan oldalán

Az őrtornyoknak többféle típusa létezett: voltak teljesen fából készült építmények, amelyeknek csak a jelzések továbbítása volt a célja. A Leányfalunál előkerült torony alapját azonban kőből építették, feltehetően a felépítménye is kőből készült, csak a legfelsőbb szintje és a teteje készülhetett fából. Ezeket már védelmi célokra is lehetett használni, kisebb helyőrség is lakhatott benne. A Németországban a Felső-germániai-raetiai limes mentén rekonstruáltak néhányat közülük.

Dunabogdány folyópartja már a Szentendrei-Dunaág mentén található. A római erőd a település határában, Tahihoz közel, közvetlenül a Duna partján feküdt, körvonalát még ma is jól ki lehet venni a terepen. Feltárását Szalay Ákos kezdte meg 1930-ban, azóta nem volt benne kutatás. A vizsgálatok azt derítették ki, hogy a legkorábbi castellum, egy palánktábor az 1-2. század fordulóján épült, és talán hármas árokkal rendelkezett.

A kőerőd a 2. század derekán, de inkább második felében létesült, falát a palánktábor egyik árkába alapozták. Mérete 124x147 méter, falvastagsága 1,2 m volt. A késő római átépítése során a sarkokon legyező alakú tornyok és valószínűleg patkó alakú oldaltornyok épültek. A 4. század végén az erőd délkeleti sarkában egy 17x16,5 m belterületű 1,6 m falvastagságú kiserődöt építettek. A római kori építészeti emlékeket legszebben egy Silvanus oltárkő őrzi, mely a visegrádi Salamon-toronyban tekinthető meg.

Mivel az erődre nem épült település és az alapfalak viszonylag jó állapotban lehetnek, a terület feltárása után ott célszerű lenne régészeti parkot kialakítani. Az eddigi feltárások során, valamint a szórványból előkerült leletekből egyben értékes helytörténeti kiállítást lehetne kialakítani Dunabogdányban.

Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu