A végzetes hatású távirat, ami az USA hadba lépését eredményezte
2025. február 24. 19:05 Múlt-kor
„Soha egyetlen kódfejtésnek nem lett ilyen súlyos következménye” – jelentette ki az I. világháború legnagyobb botrányát kavaró Zimmermann-táviratról David Kahn történész. A német külügyminiszter, Arthur Zimmermann Mexikót az USA megtámadására buzdító üzenetét a brit titkosszolgálat lefülelte, majd 1917. február 24-én hivatalosan is átadta Walter H. Page londoni amerikai nagykövetnek. Az USA részben a táviratnak köszönhetően lépett be a háborúba.
Kódfejtő munkában (illusztráció) Az első vilgháború találmánya igazán a második világégés hírszerzésének vált segítségére. (Kép forrása: Wikipédia / Bundesarchiv, Bild 183-2007-0705-502 / Walther / CC-BY-SA 3.0 DE)
Korábban
Zimmermann kódolt üzenete Johann von Berstorff washingtoni német nagykövet érintésével jutott el január 19-én Heinrich von Eckardt mexikói német nagykövethez.
Az ajánlattal megkísérelték rávenni Mexikót, hogy az USA hadba lépése esetén támadja meg északi szomszédját, amiért cserébe győzelem esetén visszakaphatja egykori területeit, Új-Mexikót, Texast és Arizonát.
A németek célja az volt, hogy az USA hadba lépése esetén megakadályozzák, hogy az európai hadszíntérre koncentrálhassanak.
Mexikó azonban visszautasította az ajánlatot, a brit hírszerzés pedig megfejtette a kódolt üzenetet.
Arthur Zimmermann, a távirat szerzője
De a híres Room 40 munkatársai vonakodtak közzétenni az információkat, mivel ezzel a németek előtt felfedték volna kódfejtő tevékenységüket, az amerikai barátaik előtt pedig azt, hogy utánuk is kémkednek.
Szükség volt egy fedősztorira. A britek feltételezték, hogy a washingtoni német nagykövet már nyilvános távíróvonalon továbbította az üzenetet Mexikóba, és hogy néhány változtatást eszközölt az eredeti változathoz képest (más dátum, sorozatszám stb.).
Ezért egy ügynökük lefizette a mexikóvárosi távíróközpont egyik munkatársát, és megszerezte a kódolt távirat másolatát, amelyen valóban szerepeltek a javítások.
Az amerikaiak ezt már nem találhatták gyanúsnak, a németek pedig nem sejthették, hogy a britek törték fel a kódokat.
Az üzenet tartalmának március 1-jei nyilvánosságra hozatalát követően a mexikói nagykövetségük egyik munkatársát vádolták meg árulással. Az USA végül 1917. április 6-án üzent hadat Németországnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Rendkívül értékes római hadizsákmányt fedeztek fel Utrecht közelében tegnap
- Miért van kisebb arcunk, mint a neandervölgyieknek és a csimpánzoknak? tegnap
- Egy friss kutatás szerint az ókori görög és római szobrok pompás illatot árasztottak tegnap
- Hatalmas érdeklődés övezi a Nemzeti Múzeum időszaki kiállítását tegnap
- A titokzatos középkori Gyöngy-kézirat tegnap
- A muskétások nem vívtak – csak a filmekben tegnap
- Egyedülálló lelet Ausztrália múltjából: a Ferruaspis brocksi történet tegnap
- Egy videójáték emlékezteti a világot a kigyulladt atomreaktorra tegnap
