Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre
2025. április 3. 08:13 Múlt-kor
Tauszert, II. Széthi özvegye, az ókori Egyiptom egyik utolsó női uralkodója volt, aki a 19. dinasztia végének politikai káoszában előbb régensként, majd teljes jogú fáraóként irányította az országot. Hatalmát dinasztikus szövetségek és udvari befolyása révén szilárdította meg. Uralkodása a viharos korszak utolsó kísérlete volt a stabilitás megőrzésére.

Illusztráció
Korábban
Tauszert felemelkedése: Intrikák és hatalmi játszmák
Tauszert, a 19. dinasztia uralkodója, II. Széthi fáraó királyi hitvese volt. Hatalomra kerülését bonyolult palotai cselszövések és trónöröklési viták kísérték, amelyekből végül győztesen került ki. Férje halála után a trónt mostohafia, Sziptah foglalta el, aki kiskorú volt, ezért régensre volt szüksége. Tauszert magabiztosan vállalta ezt a szerepet, és hamar megerősítette pozícióját a királyi udvarban.
A korszak politikai helyzete különösen ingatag volt, II. Széthi utódlása komoly ellentéteket váltott ki az udvarban, ahol különféle magas rangú tisztségviselők és rivális frakciók küzdöttek a hatalomért. Tauszert ügyes diplomáciai érzékkel kezelte a helyzetet, és olyan szövetségeket kötött, amelyek lehetővé tették számára, hogy ne csupán régensként lépjen fel, hanem Sziptah halála után fáraóként is hatalomra jusson. Ezzel Egyiptom azon kevés női uralkodói közé emelkedett, akik teljes jogkörrel viselték a fáraói címet.
Hatalomban: a fáraói szerep betöltése nőként

Tauszert uralkodását a 19. dinasztia hagyományainak folytatása jellemezte, miközben komoly kihívásokkal kellett szembenéznie. Fáraóként magára öltötte a férfi uralkodók hagyományos jelképeit és titulusaikat is használta – ez tudatos stratégia volt, hogy legitimitását megerősítse a papi és nemesi körök szemében.
Egyik legfontosabb feladata az volt, hogy megbirkózzon a belső megosztottsággal, amely Egyiptomot ebben az időszakban jellemezte. Uralkodása alatt folyamatosan tárgyalnia kellett a befolyásos nemesi családokkal és tartományi vezetőkkel, mivel a politikai hűség igen törékenynek bizonyult. Bár próbálkozott a királyi hatalom centralizálásával, a régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy uralma idején a hatalom széttöredezése inkább felgyorsult, semmint megállt volna.
Külső fenyegetések és a hatalom hanyatlása
Nemcsak belül, de kívülről is komoly veszélyek fenyegették Egyiptomot. Az ország határain egyre gyakoribbá váltak a betörések, miközben a periférikus tartományok feletti ellenőrzés fokozatosan gyengült. Tauszert, ellentétben a 19. dinasztia korábbi fáraóival, nem tudta visszaállítani Egyiptom korábbi hegemóniáját – ez a gyengeség is hozzájárult a dinasztia bukásához.
Tauszert uralkodása máig rejtélyes körülmények között ért véget. Egyes források szerint hatalmát belső lázadás döntötte meg, míg mások úgy vélik, hogy Szétnahht, a 20. dinasztia megalapítója fosztotta meg trónjától. Abban azonban egyetértés van, hogy Tauszert halála a 19. dinasztia végét jelentette, és új korszak kezdetét hozta Egyiptom történetében.
Emlékét a későbbi uralkodók igyekeztek elhomályosítani, de a Királyok Völgyében található sírja – bár később más célra használták – azt mutatja, hogy komoly törekvése volt önálló fáraóként megmaradni az utókor számára. Az örökségének eltörlésére irányuló próbálkozások ellenére is kivételes példája maradt annak, hogyan érvényesült egy női uralkodó az ókori világ egyik leghatalmasabb civilizációjában.
Öröksége: A női hatalom arca az ókori Egyiptomban
Tauszert nem csupán régens volt: sikerült felemelkednie és valódi uralkodóvá válnia. Bár uralma rövid volt, mégis megmutatta, hogy a nők az ókori Egyiptomban nem csupán szimbolikus szereplők lehettek, hanem – különösen válságos időkben – képesek voltak határozottan és eredményesen kormányozni.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap