2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: április  •  Nap: 03
18 találat
[1]

1559. április 3.

Aláírják a cateau-cambrésis-i békét

A cateau-cambrésis-i béke véget vet az európai hegemóniáért vívott francia-spanyol háborúnak (1558. VII. 13.). Franciaország, melyet a Spanyolországban és a Német-Római Birodalomban uralkodó Habsburgok gyűrűje vesz körül, fel kell, hogy adja a háború megindításakor maga elé tűzött célt. Bár II. Henrik francia király megtartja Metzet, Toult és Verdunt, át kell adnia Spanyolországnak Thionville-t, Montmedyt, Marienburgot, Yvoix-t, Damvilliers-t, illetve az Artoisban, Flandriában és Charolaisban korábban meghódított területeit. A Savoyai Hercegség ismét önállósul Franciaországtól. Ugyanakkor abban is megállapodnak, hogy mind Spanyolország, mind Franciaország sürgeti egy olyan zsinat összehívását, melynek feladata az egyház egységének helyreállítása.

[2]

1631. április 3.

I. Rákóczi György végleg letelepíti a hajdúkat

A `tizenöt éves háború` során erősen megnövekedett számú és katonai súlyú, szervezettebb hajdúság sorsának rendezésére maga Bocskai István mutatott példát azzal, hogy megnemesítette és saját Szabolcs megyei birtokaira telepítette kereken tízezer harcosát. Példáját számos végvidéki tisztségviselő és magánbirtokos követte a 17. század folyamán; ők nemesség helyett csak bizonyos könnyítéseket adhattak a földhöz juttatott fél-katona, fél-paraszt népességnek. Ekkor keletkeztek a máig fennálló alföldi hajdúvárosok. A szabolcsi hajdúvárosok nehezen illeszkedtek be a határőr szerepébe. Abba, hogy parasztként az agrártermelésből kellett fenntartaniuk magukat és családjukat, ellenséges támadáskor viszont fegyverre kellett kapniuk. Nehezen feledték, hogy néhány hónapja még országgyűlési döntésekbe is beleszóltak, s ambícióiknak tág teret adtak az Erdély birtoklása körüli küzdelmek. Báthory Gábor az ő segítségükkel távolította el Erdély trónjáról Rákóczi Zsigmondot (1608). Ennek utána valóságos "hajdúvilág" alakult ki az új fejedelem környezetében, ahol a várúrrá lett Nagy András hajdúgenerális számított a második embernek. Segítettek a hajdúk I. Rákóczi György trónjának megszilárdításában is (1631). (Érthetetlen módon a fenti eseményeket "hajdúfelkelés"-nek szokták hívni.) Bár a budai pasa hozzájárulása is kellett megmaradásukhoz, a hajdúk továbbra is eltökélten törökellenesek maradtak. A 17. század második felében azonban katonaként már alig lehetett számítani rájuk. Közben ugyanis előrehaladt "elparasztosodásuk", ami a 18. századra olyan mértéket öltött, hogy településeik immár csak nevükkel ríttak ki a többi mezőváros közül.

[3]

1682. április 3.

Meghal Bartolomé Esteban Murillo spanyol festő

A spanyol barokk egyik legismertebb mestere Sevillában született 1618. január 1-jén. Első mestere Juan del Castillo volt, későbbi stílusát Rubens, Van Dyck, Raffaello és Correggio formálták. Kissé szentimentális, álmodozó szépséggel telített kompozíciói, bájos típusai, könnyed, kellemes színei az európai festészet egyik legnépszerűbb alkotójává tették. Sevillában, saját műhelyében dolgozott, 1660-ban az akkor alapított festőakadémia elnöke lett. Igen termékeny művész volt, több száz képet festett. Vallásos tárgyú alkotásai közül Madonna-képei, zsánerképei közül a sevillai utcagyerekek világát megörökítő festményei voltak népszerűek. Több művét őrzi a budapesti Szépművészeti Múzeum.

[4]

1757. április 3.

Megszületett Verseghy Ferenc

A felvilágosodás nemesi-nemzeti mozgalmának kiemelkedő alakja Szolnokon látta meg a napvilágot. 1781-ben szentelték pappá, pesti hitszónok volt 1784-től, 1786-ban tábori káplán lett. Lefordította a francia Millot szabadelvű eszméket hirdető világtörténetét és elsőként ültette át magyarra a Marseillaise-t. A Martinovics-mozgalom egyik vezetője volt, emiatt halálra ítélték, s végül is 9 évig raboskodott. Nyelvészként elsősorban a helyesírás, a nyelvhasonulás és a nyelvjárások problémájával foglalkozott. Érdeme volt a népnyelv vizsgálata és értékelése. Zenei értekezéseket is írt, s kezdeményezése nyomán bontakozott ki a magyar műdalirodalom. Tassót és Voltaire-t fordított, s magyar nyelvű kantiánus filozófiai szótárt szerkesztett. Budán érte a halál.

[5]

1856. április 3.

Megszületett Marczali Henrik történetíró

A polgári történetfelfogás jelentős képviselője, a századvég egyik legnagyobb történetírója volt. Tanulmányait külföldön (Bécs, Párizs, Berlin) is folytatta. A magyar történetírásban elsőként terjesztette ki figyelmét a XVIII. századra, azon belül különös tekintettel II. József korára. Jelentős pozitivista tanulmányokat írt, 1888-tól ő szerkesztette a Nagy Képes Világtörténet című sorozatot. Legjelentősebb munkája a Mária Terézia, a Magyarság története az Árpádok korában és a Magyarország története II. József korában. Budapesten halt meg 1940. július 21-én.

[6]

1860. április 3.

Megkezdi működését a Pony-Express

A Pony-Express-t a Missouri és a nyugati partvidék közti postaforgalom meggyorsítása érdekében hozták létre. Az új lovas gyorsposta-futárszolgálatot a Russel, Majors&Wadell amerikai fuvarcég szervezte meg. 100 ezer dolláros ráfordítással, 2000 mérföldes szakaszon 160 postaállomást létesítettek. A postai kézbesítés ideje, amely ilyen távolságon legkevesebb egy hónapot jelentett, a lovas futárszolgálattal 11 napra csökkent. A fuvarcég kereken 80 lovast foglalkoztatott és összesen 800 lóval rendelkezett. Ennek ellenére a Pony-Express kezdettől fogva anyagi nehézségekkel küzd, mivel a szállítási díjak össze sem hasonlíthatók a ráfordítás költségeivel, és a kormány ígért támogatása is elmarad. Emellett a lovas futárok állandó veszélynek, különösen indián támadásoknak vannak kitéve. Így a vállalkozás már 1861 októberében csődbe megy.

[7]

1870. április 3.

Megalakul az Általános Munkás Betegsegélyező és Rokkant Pénztár

A Pest-Budai Munkásképző Egylet keretei közt 1870. április 3-án alakult meg a budapesti Általános Munkás Betegsegélyező és rokkant Pénztár, mint a munkásság önálló segélyszervezete, amely a munkásmozgalom fellegvárának számított, s ezért kapta a `Burg` elnevezést. Célja a beteg és rokkant munkások segélyezése, az árván maradt családok megsegítése, özvegyi nyugdíjak folyósítása. Taglétszáma az 1880-as évtized végén megközelítette a 60 ezret. A mind nagyobb támogatási igények kielégítése céljából 1888. március 6-án államsegélyért folyamodott. A pénztár 1907-ben csatlakozott az Országos Munkássegélyező és Balesetbiztosító Pénztárhoz.

[8]

1876. április 3.

Megszületik a modern magyar közegészségügyi törvény

A modern orvoslás valójában a 19. század derekától vette kezdetét. 1851-ben szétvált a humán és az állatorvosi képzés, majd az 1880-as években orvosok, szülészek és állatorvosok összlétszáma 3000 körül járt, 1872-ben 1600 orvos, 1340 sebész, 528 állatorvos és 4000 bába működött. A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. törvénycikk a nemzetközi egészségügyi törvényalkotás történelmében is jelentős állomás. Egységbe foglalja az egészségügy különböző ágait, meghatározza az állam, a törvényhatóság és a községek teendőit. A törvény szabályozza az orvosi és a szülésznői gyakorlatot és a kórházak létesítésének és fenntartásának körülményeit. Minden várost és 6000-nél több lakosú községet orvos tartására kötelez, míg a kisebb községeknek közösen kellett körorvost alkalmazniuk. (A legszegényebbeket ingyen gyógyították.) Előírja a munkahelyek, iskolák, lakások, közintézmények egészségügyi ellenőrzésével és a járványos megbetegedések elleni küzdelemmel kapcsolatos teendőket. A törvény végrehajtása azonban 10-15 esztendeig elhúzódott az anyagi eszközök hiánya miatt. A törvényben előírt körorvosi és szülésznői állások kialakítása - mivel a kormány, bár vállalt magára feladatokat, de a vidék egészségügyi ellátásához számottevő pénzzel nem járult hozzá - igen vontatottan haladt előre. Az önkormányzatoknak, melyek maguk is központi támogatásra szorultak, kevés volt a pénzük. 1884-ben az 1248 körorvosi állásból még csak 785 volt betöltve. 1908-ban aztán (XXXVIII. Törvénycikk) az államkincstár magára vállalta a körorvosok illetményének fizetését. Így azok száma a világháborúig 1482-re emelkedett. A szülésznőképzés vontatottan haladt előre. 1898-ban külön bábaképző intézet nyílik Budapesten. (Az 1891-ben számon tartott 10150 bábaasszonynak ugyanis háromnegyede képesítés nélküli volt.) Az 1908. évi törvény teszi kötelezővé az okleveles szülésznők alkalmazását, akiknek száma az első világháborúig 14223-ra emelkedik. Ennek nagy szerepe van a csecsemőhalandóság számottevő csökkenésében.

[9]

1876. április 3.

Ferenc József szentesíti az ún. cselédtörvényt

Az 1876. XIII. törvénycikk biztosította a földbirtokosoknak a szerződéses cselédekkel szemben a hatósági támogatást és a testi fenyítés jogát, valamint rögzítette a gazdák és a cselédek jogait és kötelességeit. Eszerint a cseléd a gazda, illetve családja `házanépének tagjává` vált.,A jogszabályt a parlament március 24-én fogadta el.

[10]

1897. április 3.

Meghal Johannes Brahms

Bécsben, 63 éves korában meghal Johannes Brahms, német zeneszerző. A zenész, aki először 10 éves korában zongoristaként lépett fel, 1853-ban egy koncertút alkalmával megismerkedett Robert Schumann-nal, aki felfedezte őt, és a zenei világnak, mint a jövő nagy tehetségét mutatta be. Schumann 1856-ban bekövetkezett halála Bhramst súlyos lelki válságba döntötte. Johannes Brahmst a kortársak Richard Wagner ellenlábasaként tartották számon. A zeneszerzőt hívei a klasszikus tradíciók őrzőjeként ünnepelték, ellenfelei viszont reakciós akadémizmussal vádolták. 1863-ban a művész, mint a Bécsi Énekakadémia karmestere, a császárvárosban telepedett le. Részt vett számos sikeres koncertkörúton és a zeneszerzésnek szentelte magát. Nevéhez mindenekelőtt kamara-zenedarabok fűződnek; 4 szonáta (1855-1885), „Haydn-variációk” (1873), „Zongora- és hegedűkoncertek”, a hegedűre és csellóra írt „Doppelkonzert” (1887), továbbá kórusművek, így pl. a „Német rekviem” (1866-1868). Emellett még több mint 200 népdalt is gyűjtött. A Hamburgban született zeneszerző igen jelentős alkotója a klasszikus zenének, többek között műveinek megformált szerkezete révén.

[11]

1916. április 3.

Meghal Veres Ferenc fényképész

A magyar fotótörténet kiemelkedő alakja Kolozsváron született 1832. szeptember 1-jén. Szülővárosában nyitott műtermet, kezdetben Korniss Zsigmonddal dolgozott, s a jód-brómezüst eljárással kísérleteztek, majd rájött az email-emulziós megoldásra s fényképes kerámiákat készített égetőkemencében. 1881-ben a kolozsvári egyetem fényképészeti előadója lett. Ekkor próbálkozott először színes fotózással, 1884-ben színes diapozitívokról már kielégítő levonatokat tudott készíteni. Találmányát, a fotókerámiát az 1889-es párizsi világkiállításon elismeréssel fogadták. Eljárásával fémlapra és fára is lehetett fényképet másolni. Kísérleteit anyagiak híján nem tudta folytatni. Ő volt a magyar fényképészeti szaksajtó megteremtője: 1882-88 között Kolozsvárott szerkesztette és kiadta a Fényképészeti Lapok című folyóiratot, ez volt az első rendszeresen megjelenő magyar nyelvű fényképészeti szaklap. Felvételein Erdély nevezetes személyiségeit, színészeket és tájait örökítette meg, a képeket az Erdélyi Múzeumnak adta. Szakirodalmi tevékenysége is jelentős, fő műve a Fényképészeti álomképek (1887). 1984-ben Gödöllőn Veres Ferenc-emlékkiállítást rendeztek.

[12]

1921. április 3.

A nagyhatalmak tiltakoznak a Habsburg-ház restaurációja ellen

[13]

1923. április 3.

Megindul a polgári repülőforgalom Magyarországon

Miután a világháborúban a repülőgépek hatékonyak voltak, 1919-ben Európában megkezdődött a rendszeres polgári légi forgalom. Ekkor nyílt meg a London-Párizs vonal is. Magyarországon az első polgári légiforgalmi vállalat, a Magyar Aeroforgalmi Rt., 1920 februárjában alakult. Novemberben Budapest és Szombathely között nyitotta meg az első vonalát. A békeszerződés azonban - tekintettel arra, hogy a repülőgép hadieszköznek is minősíthető volt - beszüntette a forgalmat. A társaság repülőgépeit az antant ellenőrző bizottsága összeromboltatta. 1922 őszén két magyar vállalat is kapott engedélyt a légi közlekedésre: a Magyar Légiforgalmi Rt. (Bécs-Budapest-Belgrád) és a Magyar Aero Expressz Rt. (Prága-Budapest-Zágráb, Budapest-Bukarest, Budapest-Siófok vonalra).

[14]

1941. április 3.

Teleki Pál öngyilkos lesz

1941 elején egyre fokozódott a német nyomás Jugoszláviára annak érdekében, hogy csatlakozzék a háromhatalmi szerződéshez. Pál jugoszláv régensherceg és Cvetković miniszterelnök úgy vélte, ha engednek a német kívánságnak, elkerülhetik a megszállást vagy éppen a fegyveres agressziót. Ezért március 25-én a kormányfő és a külügyminiszter Bécsben aláírta a háromhatalmi egyezményt. A következő napokban azonban egy spontán népi tüntetésektől támogatott államcsíny, amelyet angolbarát tábornokok, katonatisztek hajtottak végre, elsöpörte a kormányzatot. Ez az esemény veszélyeztette a görögországi német beavatkozást célzó Marita-terv és az eredetileg május 15.-i kezdésre kitűzött Barbarossa-terv (a Szovjetunió elleni támadás) megvalósítását. Hitler ezért úgy döntött, hogy mielőbb lerohanja Jugoszláviát. A gyors siker érdekében szükségesnek tartotta, hogy magyar fegyveres erők is részt vegyenek a hadműveletekben. Horthy hajlott a cselekvésre. A Bácska, a Bánát, egy adriai kijárat megszerzésének lehetősége jelentette számára az elsődleges vonzerőt. Teleki Pál miniszterelnök viszont tisztában volt azzal, hogy noha Anglia 1940 nyarától egyedül viselt háborút Németország ellen, hamarosan lehetséges egy olyan világkoalíció létrejötte, amely döntő vereséget mér Németországra, szétzúzza a tengelyt, és Magyarország ismét a vesztes oldalra kerül. A kormányfő úgy ítélte meg, hogy nem tudja megakadályozni Magyarország részvételét a Jugoszlávia elleni támadásban. Barcza György londoni magyar követ április 2.-i táviratából kiderült, hogy Magyarország számíthat az angol hadüzenetre. Teleki - nem alaptalanul - úgy érezte, ő is felelős a katasztrófáért, mivel nem lépett fel eléggé határozottan, hogy megkísérelje visszatartani Horthyt a kárhozatos döntéstől. Az április 3.-ára virradó éjszakán önkezével vetett véget életének. Már a tragikus esemény másnapján elterjedtek és utána is ismételten felbukkantak olyan verziók, amelyek tagadták az öngyilkosság tényét, és a német titkosrendőrség által szervezett merényletnek tudták be Teleki Pál halálát. Ennek a legendának semmiféle valós alapja nincsen. Churchill a német támadás megindulásakor, április 6-án, utasítást adott a Magyarországgal való diplomáciai kapcsolatok megszakítására, a következő napon ez meg is történt. Roosevelt elnök, amikor az amerikai törvényhozást tájékoztatta a Magyarország és Jugoszlávia közötti hadiállapotról, Magyarországot nevezte meg agresszornak. Visinszkij helyettes külügyi népbiztos közölte Kristóffy követtel: a szovjet kormányra különösen rossz benyomást tett, hogy Magyarország egy olyan állam ellen intézett katonai támadást, amellyel, néhány hónappal ezelőtt örök barátsági egyezményt kötött; hangsúlyozta továbbá, hogy kormánya csak azért nem alkalmaz szankciókat, mert nem akarja a Magyarországgal kialakult viszonyt felborítani.

[15]

1944. április 3.

Megkezdődnek a szövetséges légitámadások Budapest ellen

Az első angol-amerikai légitámadásra április 3.-án került sor Budapest és peremvárosai ellen. E naptól 1945. április elejéig állandóvá váltak az angolszász és a szovjet légi haderő bombázásai. A támadások elsődleges célja a magyarországi vasúti közlekedés és a dunai hajózás megbénítása volt. Ezzel kívánták megakadályozni a romániai és a magyarországi nyersolaj eljutását a finomítókba, továbbá a kész üzemanyag továbbítását a hadseregcsoportokhoz, valamint a folyamatos csapatszállításokat és utánpótlást a szovjet-német arcvonal déli, Ukrajna-Románia-Kárpátok szakaszára. Az országnak nem volt egyetlen olyan jelentősebb rendező pályaudvara, vasúti csomópontja, amelyet ne ért volna légitámadás. A ledobott bombák kb. 50%-a vasúti célpontokra hullott. A számottevő károk és fennakadások ellenére azonban az ország közlekedési hálózatain nagy nehézségek árán sikerült fenntartani a forgalmat. Az ipari létesítmények közül a bombázások a kőolaj-finomítókat, továbbá a repülőgép- és harckocsi-gyártó üzemeket sújtották, a termelés teljes megbénítását azonban egyik hadiipari ágazatban sem érték el. A szövetséges és a szovjet légierők kifejezetten politikai-megfélemlítő célzattal magyarországi célpontok ellen nem hajtottak végre támadásokat. Erre vall többek között, hogy viszonylag kevesebb gyújtóbombát használtak, mint a németországi városok ellen. A bombázások ennek ellenére a korabeli országterületeken kb. 20 ezer halálos áldozatot követeltek. A honi légvédelem 1944. január-1945. március között 71 alkalommal 825 magyar vadászgépet vetett be, amelyek kb. 130 szövetséges gépet lőttek le; a légvédelmi tüzérség kb. 150 támadó gépet semmisített meg.

[16]

1949. április 3.

`Munkára, Harcra Kész` - Marosán György beszéde

Marosán György beszéde az MHK-mozgalom nyitó ülésén. `A Munkára, Harcra Kész` mozgalom népünket egészséges, életerős, vidám életre akarja nevelni, mert tudjuk, hogy a fizikailag és lelkileg erős, kiegyensúlyozott dolgozó nép alkalmas nagy tettek véghezvitelére. A mozgalom eddigi sporteredményeinket növelni, fokozni és gyarapítani akarja.`

[17]

1966. április 3.

A Luna-10 űrszonda keringési pályára áll a Hold körül

Az 1966. március 31-én Föld körüli parkolópályáról indított Luna-10 holdszondát április 3-án állították Hold körüli keringési pályára. A holdszputnyik május 30-ig - fedélzeti akkumulátorainak kimerüléséig - 460 fordulatot tett a Hold körül és számos jelentős adatot továbbított. Méréseinek legfontosabb tudományos eredményeként megállapította: a holdi medencék talaja bazaltra hasonlít, s kiderült, hogy a Hold szabálytalan körte alakú és mágneses tere gyakorlatilag nincs.

[18]

1991. április 3.

Meghal Graham Green angol regény- és drámaíró

Berkhampstead-ben született 1904. október 10-én. Irodalmi karrierje 1925-ben kezdődött egy versgyűjtemény publikálásával. Ezt követően látott napvilágot első regénye, a Mi emberünk, ami még észrevétlen maradt. Első jelentős sikerét a Brighton sziklája című regényével érte el 1938-ban, majd két évvel később megjelent az igazi világhírt meghozó alkotás, a Hatalom és dicsőség. Írói munkássága mellett - 1939-1955 között - Freetownban és Sierra Leonéban folytatott titkosügynöki tevékenységet, s londoni felettese (a szovjetekhez átpártolt kettős ügynök) Kim Philby volt. Greene 1941-ben csatlakozott a MI6-titkosszolgálathoz, amelynek három évig volt tagja. (Halála után derült ki, hogy tovább is, szinte egész életében kémkedett a brit Intelligence Service-nek.) Az 1960-as évektől a baloldali eszmeáramlatokhoz közeledett. Barátja lett Fidel Castrónak és Dom Helder Camarának, a katolikus egyház megreformálására törő felszabadítási teológia apostolának, majd a sandinista forradalmat is támogatásáról biztosította. Egy - Fidel Castróval történt találkozót is magában foglaló - kubai útja után írta meg Havannai emberünk című regényét, amelyben kifigurázta a titkosszolgálatot. Gazdag életművén belül maradandó értékű regényei és a saját maga által másodrendűnek tartott szórakoztató könyvei eleinte különösen élesen elkülönülnek. Határozott, ironikus társadalomkritikája, páratlan hangulatteremtő ereje, kivételes jellemábrázoló képessége, humanizmusa vitathatatlan erénye írásainak. Világhírű regénye még az 1955-ben megjelent A csendes amerikai. Háromkötetes önéletrajzzal is kiegészítette életművét. A svájci Vevey-ben érte a halál.