Etikátlan kísérletek: apartheid az amerikai orvostudományban

Az amerikai a szövetségi kormány Tuskegee városában 1932-72 között hosszú kísérletbe fogott: a tudósok akkor elhitették fekete pácienseikkel, hogy szifilisszel gyógyítják őket, valójában azonban nem kezelték őket, hogy megfigyelhessék a betegség lefolyását. Ennek köszönhetően nem meglepő, ha egy 2005-ös kutatás kimutatta, hogy az amerikai feketék jelentős része hisz abban az összeesküvés-elméletben, hogy a kormány tudósai teremtették meg az AIDS-betegséget az afroamerikaiak kiirtására.

A Rand Corporation és az Oregoni Állami Egyetem közös tanulmánya szerint a feketék 15 százaléka véli úgy, hogy az AIDS ellenük irányul és a népirtás egyik formája. Ez a hiedelem érezhetően hátráltatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy feltartóztassák a halálos járvány terjedését az afroamerikaiak soraiban.

Az eset felkeltette Harriet Washington, a Harvard egyik orvostanhallgatójának érdeklődését, aki az eset kapcsán feltárta az afroamerikai lakosságon, annak belegyezése nélkül végzett kísérletek történetét. A kutatás végeredményét a "Medical Apartheid: The Dark History of Medical Experimentation on Black Americans From Colonial Times to the Present" (Orvosi apartheid: a fekete amerikaiakon a gyarmati időktől máig végzett orvosi kezelések sötét története) címet viselő könyvében összegezte, és az abban leírtak sokszor túlszárnyalják adél-afrikai fajgyűlölet legdurvább vívmányait is.

A könyvből megtudhatjuk, hogy "a Tuskegee-kutatás nem az első, sőt nem is az utolsó volt, amikor a fekete kísérleti alanyokat akaratuk ellenére használták fel orvosi kutatásokra az Egyesült Államokban. Ez csak a legismertebb példa" - nyilatkozta Washington a Newsweeknek. A szerző szerint az orvosi kísérletek sötét történetéből egy eddig ismeretlen szempontból is megismerhetjük a fajgyűlöletet. Washingtont az lepte meg a leginkább, hogy "az orvosok minden kísérletet vagy kezelést brutális őszinteséggel örökítettek meg. Nem rejtegették rasszista elméleteiket. Nyilvánvalóvá tették, hogy miként éreztek az afroamerikaiak felé, és nem láttak semmi problémát abba, amit csináltak. Büszkén írták le felfedezéseiket."

Az első lejegyzett kísérlet John (Fed) Brown, az 1855-ben megszökött rabszolgához kapcsolódik, akin korábbi gazdája, egy orvos szándékosan hólyagokat és vágásokat idézett elő, hogy azzal tanulmányozza: milyen mélységig fekete a rabszolgák bőre. A könyv bemutatja, hogy sok orvosi vívmány is hasonló etikátlan kutatásoknak köszönheti meglétét. J. Marion Sims, az amerikai orvosszövetség egyik 19. századi vezetője például fekete rabszolgákon végzett nőgyógyászati kísérleteket, és azokat sem hagyta ki, akik közben nem engedték elaltatni magukat. A 20.században komoly vizsgálatokat, teszteket, gyógyszerpróbákat és patológiai kutatásokat hajtottak végre a külvárosokban élő, illetve a bebörtönzött feketéken, akiknek nemhogy az engedélyét nem kérték ki, sokszor heves tiltakozásuk ellenére vizsgálták őket, betegítették meg őket, vagy tették őket egy életre nyomorékká.

Így például 1945-ben egy fekete kamionsofőrt, Ebb Cade-et tudta nélkül radioaktív anyagokkal fertőztek meg. A floridai feketéken az amerikai hadsereg és a CIA az 1950-es évek elején közösen végzett sárgaláz-kísérleteket. A Pennsylvaniai Egyetem bőrgyógyászai a feketék bőrének titkait keresték az 1950-60-as években, a Mississippi Egyetem idegsebészei pedig tájékozatlan feketéken hajtottak végre agyműtéteket a 60-70-es években. Az apartheid története azonban nem ér véget a 70-es évekkel: a fekete nők erőszakos sterilizációja (amit a feminista aktivisták Mississippi vakbélműtétnek neveznek) néhány helyen még ma is folytatódik. 1991-ben pedig a mostanra a forgalomból teljesen kivont Norplant nevű fogamzásgátló eszközt helyezték fel a mellékhatásokról egyáltalán nem informált, Baltimore-i afroamerikai tinédzserekbe, akik közül a legtöbben terméketlenné váltak, míg sokuknak a méhét is el kellett távolítani.

A kötetet a legdurvább kortárs eset zárja: 1988-2001 között New Yorkban egy városi ügynökség HIV-vírussal megfertőzött, hat hónapnál is fiatalabb árvákon tesztelt kísérleti AIDS gyógyszereket. "Teljesen védtelenek, így ők a tökéletes áldozatok" - állítja Washington.

A brutális kutatásoknak köszönhetően az afroamerikaiak ma nagyon óvatosak minden kísérletben való részvétellel: a 20 millós amerikai közösség mindössze 1 százaléka vesz részt ilyen tesztekben. A szerző reményei szerit a könyv új párbeszédet kezdeményez a témában, amely a múlt sebeivel való szembenézést is segítheti.