195 éve született Robert Bunsen, a gázégő feltalálója

Aki meglopta az isteneket

A Bunsen-égő

1855-59 között Roscoe-val a fény kémiai hatását tanulmányozta klór-durranógázban, s felállították a Bunsen-Roscoe-törvényt, amely kimondja: valamely fotokémiai reakciónál a fény hatása a megvilágítás intenzitásának és az időtartamnak a szorzatától függ. 1858-tól dolgozott együtt Gustav Kirchhoff fizikussal a spektroszkópia területén. Közösen találták fel a színképelemzést, és az új módszerrel szinte azonnal két új elemet fedeztek fel: a céziumot a dürkheimi ásványvízben és a rubídiumot a lepodolit ásványban.

Róluk nevezték el színképelemzés alapját adó törvényt, amely szerint minden elem rá jellemző hullámhosszúságú fényt bocsát ki, s a gázok és gőzök a rajtuk átmenő fényből csak azokat a hullámokat nyelik el, amelyeket izzó állapotban maguk is kibocsáthatnak. A spektroszkópia ma a csillagászok fontos eszköze. 1877-ben a Royal Society első ízben Bunsent és Kirchhoffot tüntette ki a Davy-éremmel.

Bunsen méréseihez számtalan eszközt szerkesztett, 1868-ban találta fel a vízlégszivattyút, 1870-ben a jégkalorimétert, 1878-ban a gőzkalorimétert. Számos tudományos társaság tagja lett, így a Magyar Tudományos Akadémiának is. Előadásait egész Európából látogatták, magyar tanítványai között volt Eötvös Loránd, Than Károly és Ilosvay Lajos is. Összegyűjtött dolgozatait 1904-ben három kötetben adták ki. Idős korában egyszer azt mondta Kirchhoffnak: "Az az érzésem, mi egy kicsit megloptuk az isteneket."

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)

1. A szervestől a szervetlen kémiáig
2. Aki meglopta az isteneket