Peru visszaköveteli Machu Picchu kincseit

A Yale tette Dél-Amerika legismertebb régészeti emlékévé

Elismerésre vágynak
A Yale válaszlevelében az egyetem műgyűjteményeinek felelőse, Barbara Shailor kifejtette, `az egyetem elismeri a perui nép kulturális örökségének visszatérésével kapcsolatos érzelmek jelentősségét`. Cserébe csupán azt kéri, `ismerjék el méltóképpen a Yale szolgálatait, amelyeket a műkincsek gondozására fordított egy évszázadon keresztül, valamint az ily módon elért tudományos eredményeket`.

Peru kincse a Peabody-ban

Szokásos számháborúsdi kezdődik
A kompromisszum egyik feltétele, hogy megegyezzenek a Bingham által elvitt leletek pontos számában. Annyi bizonyos, hogy az Egyesült Államokban három évvel ezelőtt vándorkiállításon mutatták be a Yale Peabody Múzeum gyűjteményének Machu Picchu kincseit. Peru szerint a Yale legalább 5 ezer darabot őrizhet, bár a helyszínt többször is kirabolták, mire Bingham odaért. A Yale szerint viszont csak nagyjából 250 kiállítható darabbal rendelkeznek. Ezek között nincsenek múmiák, aranytárgyak, csupán néhány ezüst tárgy.

Akkor talán lássuk tételesen
A perui kulturális örökség kutatója, Mariana Mould de Pease történész legutóbb kifejtette: voltaképpen azért kíváncsi volna, mit is kezdett valójában a Yale 1911 és 2003 között a műkincsekkel? A Yale levele szerint ugyanis a tárgyak egy részét még 1922-ben visszaadták, s emiatt egy hosszas és költséges pereskedést teljesen felesleges hibának tartanának. A levél kiemeli továbbá, hogy a Yale erőfeszítéseinek köszönhetően vált Machu Picchu Dél-Amerika legismertebb régészeti emlékévé, amit félmillió turista keres fel évente.

Tudományos értékük számít
A chicagoi Illinois Egyetem dél-amerikai régészettel foglalkozó kutatója, Brian Bauer szerint maguk a műkincsek nem tűnnek különösképpen értékesnek, de mégiscsak ezek tették lehetővé Machu Picchu tudományos értékelését: "A műkincsek alapján sikerült rekonstruálni annak az egyedi építménynek a múltját, amit ma a világ legjobb régészeti lelőhelyeként azonosítunk".  "Vizuálisan valójában kevésbé megragadók, de ezek alapján vált lehetségessé az értelmezések különböző hibáinak korrekciója."

Etika is van a világon
Az amerikai Archeology magazin szerkesztőjeként és a Stealing History: Tomb Raiders, Smugglers and the Looting of the Ancient World című könyv szerzőjeként ismert Roger Atwood történész szerint világos, hogy a Yale együttműködést kíván az ügyben. Véleménye szerint Peru az etikai alapú meggyőzésre támaszkodhatna a pereskedés helyett.

Bízzuk a tudósok jóindulatára
A leletek pontos számától függetlenül ezek "Peru leghíresebb prekolumbián emlékei" - von mérleget az érintettek nevében a Yale kutatója, Chris Heaney, aki könyvet is ír az ellenségeskedésről. "A Yale igenis gondját viselte a leleteknek több mint 90 évig, s valljuk be, nem akármilyen emberek dolgoznak itt. Ez egy eléggé jóindulatú tudományos közösség, nem holmi sírrablók gyülekezete".

1820 óta, amikor Görögország először követelte vissza az Elgin-márványokat a British Museumtól, egyre több ország jelentette be igényét korábban elhordott kincseire, szétkapkodott kulturális örökségére.

Ön mit gondol, kinek van joga az elhordott kincsek tulajdonára?

1. Homályos megállapodás Bingham és Peru között
2. A Yale tette Dél-Amerika legismertebb régészeti emlékévé