Forgách Ferenc, a magyar Tacitus
2004. december 30. 00:47 Megyesi Csaba
I. Ferdinánd bizalmasa, titkos tanácsosa volt, de Miksa császár idején kegyvesztett lett. Erdély kancellárjaként Báthori Istvánt szolgálta. A 16. század egyik legkiemelkedőbb magyar történetírója volt.
De statu reipublicae Hungaricae Ferdinando, Iohanne, Maximiliano regibus ac Iohanne Secundo principe Transsylvaniae commentarii (Feljegyzések Magyarország állapotáról, Ferdinánd, János és Miksa királyról, valamint II. János erdélyi fejedelemről) című munkája a 16-17. századi magyar történetírás egyik legkiemelkedőbb alkotása. Az 1541 és 1572 közötti időszakra visszanyúló, 20 kötetes, bíráló emlékirat a János király elhunytától Thury György hősi haláláig eltelt harminc, sorsdöntő évről egyedüli forrásunk. Műve megírásakor felhasználta apja, Forgách Zsigmond elbeszéléseit, Tinódi krónikáját, Bornemissza Pál jegyzeteit, illetve személyes tapasztalatait és Verancsics Antal feljegyzéseit. A szerző befejezetlenül maradt kéziratát bátyja, Forgách Simon hadvezér nézte át, és helyenként kritikusan kiigazította. Forgách anyaggyűjtése példátlan lelkiismeretességről tesz tanúságot. - "Később a sokféle technikai segédeszközt használó tudósok sem voltak képesek hasonló teljesítményre." - állapította meg róla Péter Katalin, Bod Péter, pedig a következőket írta: "Minthogy maga a dolgokban bennek forgott, méltán helyesnek és hitelesnek tartatik az írása; úgy is látszik, nem kedvez senkinek, kit-kit a maga színével fest le és a magától készített köntösbe öltöztet."
Nemcsak mint történeti tényeket felsoroló alkotás jelentős, hanem mint historikus összegzés, amely fontos magyar gondolkodás- ill. bölcselettörténeti forrás is. A kortársak közül ő lépte át legradikálisabban az annales és a memoár kereteit, s fejtette ki véleményét a történelem alakulásának okairól. Nézetei a korabeli reneszánsz bölcseletből táplálkoznak, amelyben nagy szerep jut a személyiségnek. Megmarad ugyan a történelem végzetszerűségéről alkotott nézet, hogy az az isteni akarat beteljesülése, de az ehhez vezető úton nagy szerepet tulajdonít a történelmi személyiségnek. A Habsburg sikertelenségeket Miksa császár uralkodói kvalitásának hiányával magyarázta, de sötét képpel festette le II. Fülöp Spanyolországát is. Vissza-visszatérő motívum Szulejmán szultán, mint a nagyformátumú uralkodó személye, aki példa lehetne Európa számára. Forgách is az oszmánokat tartja a magyar állam széthullásának okozóinak, de ettől függetlenül elfogulatlan tárgyilagossággal vizsgálja a birodalom történetét. Forgách szerint az ország sorsa 1552-ben pecsételődött meg, ettől kezdve számítja a török hódoltság korát. "1541-ben Erdély, valamint Felső- és Alsó-Magyarország állapota nem volt bánnivaló... az ország mintegy a régi képét őrizte. Meg is maradt az az állapot tíz esztendőn át... Kezdődik az az esztendő, melyet veszteségeink örök időkre emlékezetessé tettek: a szűz szülése utáni ezerszázötvenkettedik."
Magyar nyelven csak 1977 óta olvasható, Borzsál István fordításában. Napjainkig tartja magát a Szekfű Gyula által megfogalmazott nézet, miszerint sötét látásmódú, rosszindulatú pletykasorozat, amely óvatosan kezelendő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.