Inka múmia lehetett Munch Sikolyának mintája

Egy olasz antropológus szerint egy firenzei múzeum inka múmiája adhatta az ihletet Edvard Munch számára `Sikoly` című festményéhez.

Már egy párizsi múmia is szemet szúrt

Az oslói Munch Múzeumból nemrég elrabolt Sikoly című kép és az inka múmia hasonlósága akkor szúrt szemet a kutatónak, amikor a Firenzei Természettudományi Múzeumban CT-vizsgálatot is magában foglaló tudományos kutatásba kezdtek a perui múmia-gyűjteményben.

"Megdöbbentő volt a hasonlóság. Munch festménye, a Sikoly és a több száz éves perui múmia gyakorlatilag ugyanúgy néz ki" - mondta a Firenzei Egyetem tanára, Piero Mannucci a Discovery Newsnak. Noha legutóbb egy Nagaszakiban talált antik szobrot hasonlítottak Munch világhírű festményéhez, az elmélet, mely szerint Munch egy perui múmiáról mintázta volna művét, szintén nem újkeletű.

Robert Rosenblum professzor, a New York-i Egyetem modern európai művészeti szakértője már az 1978-ban a washingtoni National Gallery of Art-ban tartott "Edvard Munch szimbólumai és képei" kiállításának katalógusában megemlítette, hogy lehet valami kapcsolat a párizsi Musée de l'Homme-ban tartott inka múmia és a festmény között.

Rosenblum elméletét az is alátámasztja, hogy Munch és Paul Gauguin az 1889-es párizsi Trocadero-kiállításon tényleg láthatták a múmiát." A Munch és Gauguin közti kapcsolat alapja valószínűleg közös vonzódásuk lehetett az efféle groteszk tárgyak iránt" - mondta Rosenblum. A Gauguin festményein szereplő arles-i szüretelők és a művész több más munkája is a párizsi múmia kifacsarodott pózát idézik, állítják a kutatók.

A festmény különös alakja kevésbé hasonlít a Párizsban őrzött múmiára, inkább a firenzeit idézi. "A párizsi múmia a kezeit az arcára szorítja, míg a mi múmiánk kezei nyitva vannak a fej két oldalán, ahogy a Sikoly központi alakja is teszi" - mondta Mannucci.

Munch ismerhette a múzeum igazgatóját

Ha viszont elvonatkoztatunk az erős hasonlóságtól, akkor jelenleg nincs más olyan bizonyíték, ami alátámasztaná Mannucci állítását. `Ez pusztán érdekes elmélet, mely következtetések és nem dokumentumok alapján született. A nagyfokú hasonlóságot azonban nem tagadhatjuk le, és a festmény keletkezése ez volt az az időszak, melyben a múmia Firenzébe került` - mondta el az elméletről a Discoverynek Monica Zavattaro, a múzeum antropológiai és etnológiai osztályának munkatársa.

A múmia ugyanis 1883-ban került Firenzébe, 10 évvel azelőtt, hogy Munch 1893-ban megalkotta volna Sikoly első vázlatát. A múmiát egy évvel korábban, azaz 1892-ben találta meg Oscar Perrone olasz orvos a perui Andokban. A kutatások szerint a múmia életében körülbelül 1,62 méter magas lehetett, és a 16. század közepén lőtték hátba.

"Azt biztosan tudjuk, hogy Munch 1899-ben ellátogatott Fiesoléba, ebbe a Firenzéhez közeli faluba. De magánutazás keretében már korábban is járhatott a városban a fiziológus és antropológus Paolo Mantegazza, a múzeum akkori igazgatójának meghívására" - mondta Mannucci.

Mantagezza az Olasz Antropológiai Társaság - mely akkoriban komoly intellektuális műhely volt - alapítójaként és antropológiai tanulmányai keretében többször is járt Norvégiában.

"Nagyon is lehetséges, hogy Mantagezza és Munch ismerték egymást. Ezért azt tervezem, hogy átnézem Mantagezza hatalmas hagyatékát, hogy találjak valamit, ami kettejük találkozójára utalna" - mondta Mantagezza. Az igazgató úgy tervezi, hogy a Firenzében jövőre tartandó, az ősi Peruról szóló találkozón teszi majd közzé eredményeit.