Gilgames sírját keresik

A német régészek szerint Uruk városa és Gilgames király feltételezett sírhelye ott került elő, ahol az Eufrátesz kettéágazott. A kétharmad részben isten, egyharmad részben ember Gilgames Uruk királya volt. Azé a városé, ahonnan Irak neve is származik.

`nagyon hasonlít ahhoz, amit a hősköltemény leír`

`Nem állítható, hogy Gilgames sírját találtuk meg, de éppenséggel nagyon hasonlít ahhoz, amit a hősköltemény leír.` - nyilatkozta Jörg Fassbinder német régész, a BBC Tudomány Akcióban programjának.

A Gilgames-eposz főszereplő királyának történetét egy közel-keleti tudós i.e. 2500 körül jegyezte le ékírással agyagtáblákra. A világon ismert legrégibb könyv, pontosabban az ékírásos agyagtáblák tanúsága szerint Gilgamest, ott temették el, ahol a folyó kettévált.

"Nagy meglepetésre megtaláltuk a Gilgames eposzban említett épületeket. A városon kívül lévő területen az egykori folyómederben olyan maradványokra találtunk, melyeket temetkezésre használtak" - nyilatkozta Fassbinder.

Modern archeometriai technológia tette lehetővé a városszerkezet rekonstrukcióját. Az agyagtéglák és az Eufrátesz hordaléka közötti talajmágnesesség különbségei pontosan kirajzolják a föld alatti maradványok képét. A talaj mágnesességének mérésével készülő digitális térképen Uruk egykori városszerkezetét lehet majd felrajzolni.

"Majdnem 100 hektárt feltérképeztünk. Voltaképpen az eposzban is említett kertek, földek valamint babilóniai házak kerültek elő. Teljesen világosan láthatók a csatornákban az özönvíz által elsodort házak maradványai." - állítja Fassbinder.

A lenyűgözően kifinomult csatornarendszer képe a régész szerint olyan, mint egy "sivatagi Velence".

sumer és akkád mítoszok

A sumer és az akkád mítoszok a hősi énekek rokonai, melyek egy rendkívüli történelmi személyiségnek az egész közösség életére kiható csodás tetteit beszéli el.

Gilgames, aki az i.e. 3. évezred elején, a sumer birodalom korai időszakában uralkodott, félistenné emelkedő alakjához az idők folyamán egyre több mitologikus képzet kapcsolódott.

A Gilgames-eposz akkád alkotás, amely a sumer Gilgames-ciklus anyagára támaszkodik, és az idők folyamán több egyre bővülő változatban beszélték el újra.

Az eposz az embert cselekedeteiben istenhez hasonló lényként mutatja be, aki azonban folyamatosan szembesül létének korlátozottságával és halandóságával.

Az ékírásos agyagtáblákon fennmaradt szövegek az i.e. 19. századból valók, a legfiatalabbak az i.e. 200-as években íródtak.