Jogegyenlőségért küzdött az első magyar orvosnő
2007. május 16. 16:00
Száztíz éve avatták Budapesten doktorrá az első magyar orvosnőt, Hugonnay Vilmát. A grófnő diplomáján ekkor már 18 éve száradt a tinta.
Korábban
A zürichi pályakezdés azonban nem hozott számára svájci karriert, mert a kedvező ajánlatokat elutasította, s 1880-ban hazatért. Itthon azonban diplomáját külön kérelme ellenére sem fogadták el, s bár Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter magánlevélben biztatta, hogy nyugodtan gyakorolja hivatását, mégis sokáig csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. (Az 1881-ben alapított és 1889-ben felépült klinika, mely alapítójáról és első igazgatójáról, Tauffer Vilmosról kapta nevét, ma a budapesti II. sz. Szülész-Nőgyógyászati Klinika).
A bábáskodás mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni. Ezek egyikét, az 1907-ben megjelent - elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó - A nő mint háziorvos címűt sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették. Vilma doktorasszony érdeklődése kifejezetten a szakirodalom és az orvosi elméleti kérdések felé orientálódott, míg - 17 évi huzavona után tudta - szűkebb pátriájában is honosíttatni tudta Zürichben szerzett diplomáját.
Hugonnay Vilmát - mint az első magyar doktornőt - éppen száztíz éve, 1897. május 14-én avatták orvosdoktorrá Budapesten. Ez megsokszorozta az akkor már ötven éves asszony tetterejét. Amellett, hogy oktatással is foglalkozott, egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért és a nemüknek megfelelő foglalkoztatásért: 1899 április-májusában jelentős visszhangot kiváltó sajtópolémiát vívott Pap Samu országgyűlési képviselővel, aki élesen bírálta a nők jelenlétét a szellemi pályán. "A nők jogegyenlősége nemcsak feltételezi, hanem megköveteli az egyetemi tanulmányok folytatását" - bizonygatta higgadt érveléssel Vilma doktorasszony, olykor olyan szaktekintélyek ellenében is, mint Kmetty Károly egyetemi tanár.
Az első magyar orvosnő már 67 éves volt, amikor 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot - 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott -, majd a magyar vidék 14 városában szervezett orvosi és betegápolói teendőket egyaránt ellátó betegmegfigyelő állomást. Vilma doktorasszony 1922. március 25-én hunyt el Budapesten, ahol nevét a XXII. kerületben utca, fővárosszerte pedig iskolák és szobrok őrzik. Sírja 1980-ig a Rákoskeresztúri temetőben volt, hamvait azután a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban helyezték végső nyugalomra.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap