Buborékfújók, csirkelábak és elkapott pillanatok: budapesti streetfotók az 1970-es évekből
2021. február 26. 18:09 Múlt-kor
Kereki Sándor 16 évesen kezdett el fényképezni a budapesti utcákon. Képein az 1970-es évek hétköznapjai elevenednek meg. Tíz év szorgalmas fotózásának köszönhetően egy többezer negatívból álló gyűjtemény jött létre, ebből most 1850 fotó került fel a Fortepan oldalára.
Korábban
A nagyvárosi élet kibontakozása, az utcai történések besűrűsödése mellett a hétköznapi élet tipikus vagy éppen hogy furcsa és bizarr pillanatainak meglátására fogékony fotósok sem mentek el szó, pontosabban kép nélkül. Hivatásos és amatőr fotográfusok is észrevették azt, amit a riporterek is jól tudtak: a téma az utcán hever.
A street photography rokonjegyeket mutat a sajtófotóval, a kettő közötti különbség az, hogy előbbi nem megrendelésre, a szerkesztő által adott téma képi illusztrálása céljából készült, hanem a látottak rögzítéséért. Az utcai fotózás emellett nem keresi a lencsevégre kapott jelenet hírértékét, éppen ellenkezőleg: minél hétköznapibb valami, annál inkább megfelel a műfaj kritériumainak.
Mint megfogalmazott irányzat a street photography az 1950-es években jelent meg, elsősorban Amerikában, New Yorkban, ahonnan Párizsba és Londonba is átszivárgott. Ezzel párhuzamosan Kelet-Európában és Magyarországon is megjelent a hétköznapok képi megörökítésének igénye, de nem került a fő áramlatok közé. A kultúrpolitikai szabályozás kicsit sem kedvezett a szabadságra, spontaneitásra épülő, dokumentarista jellegű képek készítésének.
Az 1980-as években azonban egyre inkább előtérbe kerültek a társadalmi problémák és a marginalizált csoportok, közöttük az utca emberei. A szociofotók egészen mást képviseltek a központi elképzeléseket tükröző, beállított fotókhoz képest. A street fotó korszakokon átívelő, több mint száz évet felölelő jelenlétét bizonyította a Kiscelli Múzeum 2017-ben megrendezett Képlet című tárlata. A kiállításon a legrégebbi kép 1890 körül készült, a legfrissebb 2016-ban. Kereki Sándor eddig sosem látott képei szintén azt bizonyítják, hogy mennyi minden történt akkor, amikor tulajdonképpen nem történt semmi.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap