Pozsony adott otthont hazánk legrégebbi vállalkozásának

A záloghitelezés korai formájáról már a több ezer évvel ezelőtt keletkezett kínai források is megemlékeztek, és a zálogkölcsönnyújtás az ókori Görögországban és Rómában is ismert volt.

A középkorban az első, a rendkívül magas kamatra hitelező uzsorások monopolhelyzetének megtörésére létrehozott zálogházat 1462-ben ferences szerzetesek kezdeményezésére alapították meg Perugiában. Az új intézmény villámgyorsan rendkívüli népszerűségre tett szert, és a zálogházak Itália mellett számos nyugat-európai országban is megjelentek.

Bár 1707-ben Bécsben megnyílt Közép-Európa első zálogháza, a Dorotheum, Magyarországon még továbbra is rendezetlenek maradtak a viszonyok. Versenytársak és szabályozás híján az uzsorások szabadon garázdálkodhattak, a legközelebb ugyanis csak a császárvárosban volt bármilyen alternatíva az anyagilag megszorultak számára.

Majd’ hét évtizeddel később azonban magyar földre is elért a bécsi változás szele, és 1773. augusztus 23-án Pozsonyban Mária Terézia megalapította a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. jogelődjét, a Domus Fiduciariát.

Ekkoriban az ország területén még nem működtek bankok vagy takarékpénztárak, így a Magyar Királyi Zálogház (a továbbiakban: Zálogház) volt az első olyan állami intézmény, amely pénzügyletekkel foglalkozott.

A Zálogház megalapítása mögött nagyobb ívű politikai megfontolások is meghúzódtak. Egy évvel korábban, 1772-ben nyílt meg ugyanis a királyság első állami börtöne Szempczen (Szenc, ma: Senec, Szlovákia).

A „fenyítő- és dologház” létesítésére Esterházy Ferenc udvari kancellár a birtokát ajánlotta fel, a működési költségeket viszont az erre szánt források nem fedezték teljes egészében. Ekkor merült fel az a gondolat, hogy egy újonnan alapított magyar zálogház jövedelméből támogatni lehetne a fenyítőintézet fenntartási költségeit.

A Domus Fiduciaria valójában már július 1-jével megnyitott, és az első három nap során már 509 forint kölcsönt vettek fel a városi lakosok 42 darab tárgy leadása ellenében. Mivel az uzsorások Magyarországon is gyakran éltek vissza a hozzájuk fordulók kiszolgáltatottságával, a Domus Fiduciaria elsődleges feladata az uzsorahitelek letörése volt.

Az intézmény szociális érzékenysége emellett abban is tetten érhető volt, hogy bevételei egy részét a szegények helyzetének a javítására fordította, az üzletben pedig még egy adománygyűjtő perselyt is elhelyeztek.

A kölcsönökre a Zálogház 6%-os kamatot számolt fel. A hitel visszafizetésére egy év és hat hét állt az adós rendelkezésére, utána a zálogtárgyat a ház elárverezte. A Zálogház szabályzata azt is megszabta, hogy milyen típusú tárgyakat tilos zálogként átvenni, például a katonai felszerelést, a Szent István-rend és az aranygyapjas rend kitüntetéseit, illetve a skála másik végén bármiféle értéktelen tárgyat, ruhaneműt, könyveket vagy törékeny edényeket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"