Az eddigi legrégebbi, búzából készült élelmiszerre bukkantak Kínában
2015. március 27. 09:49 MTI
Kínában az eddigi legrégebbi, 2600-2900 évvel ezelőtti, búzából készült feldolgozott élelmiszer nyomára bukkantak régészek az északnyugat-kínai Hszincsiangban, ahol az étkezésben a mai napig fontos szerepük van a kenyérféleségeknek - jelentette a kínai média csütörtökön.
Korábban
Az ételmaradványokat a Janghaj temető feltárásán dolgozók fedezték fel kiásott kerámiaedényekben - számolt be a Kínai Tudományos Akadémia egyetemének docense, Jang Ji-min. A Hszinhua hírügynökségnek elmondta, hogy a többségük árpa-, valamint köleslisztből készült, és megtalálták bennük lactobacillus és az élesztő nyomait is.
Keletkezésüket a Nyugati Csou-dinasztia (i. e. 1046-771) idejére, valamint a Tavasz és ősz korszakára (i. e. 722-476) teszik, s Jang szerint mindebből arra lehet következtetni, hogy a búzából készült élelmiszerek ezekben az időkben már a mindennapos étkezés részévé váltak Hszincsiangban. Mivel az ételek hamar oszlásnak indulnak, ritkán találnak mintákat belőlük a régészek. A Góbi sivatagban található Janghaj temető azért számít kivételnek, mert itt - a Huojan-hegytől délre, a turpáni medencében, ahol gyakran hatalmas hőség uralkodik - rendkívül száraz az időjárás.
A szakemberek szerint a leletek által nemcsak az egykori élelmiszerfeldolgozás mikéntjére kapnak majd válaszokat, hanem arról is információkhoz juthatnak, hogy milyen hatása volt Hszincsiangnak a kínai étkezési kultúrára. Az ősi Kínában használt főbb gabonafélékből egyedül a kínai köles származott a Sárga-folyó középső szakaszáról, míg a rizs például Dél-Kínában volt honos. A vélhetően Közép-Ázsiából érkezett búzát és a szóját az északnyugati régióban termelték.
A régészeti kutatások eredményekből egyre inkább az valószínűsíthető, hogy a búzatermesztés Hszincsiangban kezdődött, s onnan terjedt át a szomszédos Csinghaj és Kanszu tartományokra. A körülbelül 54 ezer négyzetméteres területen elhelyezkedő Janghaj temetkezési helyen több mint 500 ősi sírt találtak, s a feltárások nyomán ritka ereklyékre leltek, köztük például a világ legrégebbi, 3000 éves nadrágjaira, amelyeket minden valószínűség szerint az ott élő, nomád életmódot folytató kisebbség férfitagjai viseltek lovaglás közben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
