Forró magyar őszök

Elősegítette a laposféreg-fertőzést az öntözéses földművelés

2014. június 20. 17:54 MTI

Több mint 6200 éves csontvázon találták meg a bilharziát okozó laposféreg petéjét Szíriában. A parazita az öntözéses földművelés kezdetének korából származik, amikor az emberek sokat gyalogoltak a meleg vízben: ez kitűnő alkalom volt a laposféreg-fertőzésre, amely ma több mint 200 ezer embert sújt - derült ki egy friss tanulmányból.


A több mint 6200 éves gyermekcsontváz medencéjének közelében fedezték fel az élősködő petéjét. Az új földművelési technika miatt sok időt kellett a meleg vízben eltölteni, ami ideális feltételeket teremtett arra, hogy a laposféreg az emberre költözzön. Ez lehetett a kezdete a bilharzia, más néven szkisztoszomiázis nevű fertőzésnek - olvasható a Lancet Infectious Diseases című szaklap friss számában.

"Hatalmas áttörést jelentett az öntözéses földművelés, ám akaratlanul is váratlan következményei lettek. A megbízhatóbb élelmiszerellátás sok új betegség elterjedésével járt" - mondta Gil Stein, a Chicagói Egyetem közel-keleti régészeti professzora, a tanulmány egyik szerzője.

A csigák hordozta apró férgek lárvái a meleg folyóvízben könnyen átköltözhetnek az emberbe, belefúrhatják magukat a bőrbe. Amint kifejlett féreggé érnek, a hólyagban, a vesében, a belekben és a test más tájain telepednek meg. Lázat, kiütést, hasi fájdalmat, hányást, végtagbénulást, veseelégtelenséget és hólyagrákot is okozhat az élősködő. Gyógyszerrel ma már könnyen kiirthatók a szervezetből.

A csontváz lelőhelyén búza- és árpatermesztésre utaló bizonyítékokat találtak - magyarázta Stein. Hozzátette: az öntözés a malária és más betegségek megjelenését is előidézhette: a tározók állott vízében a szúnyogok gyorsan elszaporodhattak.

A modern öntözőrendszerek szintén hordozzák ezt a veszélyt. "Afrika sok részén támad valakinek az az ötlete, hogy épít egy gátat vagy mesterséges vízforrást, majd tíz évvel később rengeteg embernek lesz laposférge" - magyarázta Piers Mitchell, a tanulmány másik szerzője. A bilharziát okozó vérmétely korábban ismert legrégebbi, 5200 éves petéjét egy egyiptomi múmiában találták.

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!