Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?

Modern tanulságok

Az efféle gyanakvás 2014 szeptemberében mutatkozott meg a legnyíltabban, amikor Guinea déli részén meggyilkoltak egy egészségügyi szakemberekből álló csoportot, akiket azzal vádoltak, hogy szándékosan terjesztik az ebolát. Habár a karantén célja a társadalmi rend összeomlásának megakadályozása, hatása gyakran ennek ellenkezője.

A tömeges karanténokat rendszerint kísérő etikai és társadalmi gondok mellett a legutóbbi ebolajárvány során bevezetett korlátozó intézkedések is a közelmúltbeli események folyományai.

Mind Libéria, mind Sierra Leone jóval több katonával rendelkezett, mint orvossal, így a katonai válasz a kormányzat kezében levő eszközöket tükrözte, bármennyire elhibázottak is voltak.

Ezzel párhuzamosan a guineai kormányzattal szembeni bizalmatlanság azon közösségekben, ahol a járvány elsőként megjelent, szintén jóval régebbre nyúlik vissza az ebolánál.

A legárulkodóbb mégis az, hogy a kormányok számára mennyire fontos annak látszata, hogy válaszlépéseket tesznek, a karanténintézkedések kétséges hatékonyságának dacára.

A gyógyíthatatlan betegségek sokszor váltanak ki túlzott reakciókat, mivel a szereplők számára még mindig jobb, ha úgy tűnik, valamit csinálnak – akkor is, ha az a valami hiábavaló, vagy egyenesen ront a helyzeten.

Hasonló következtetés vonható le a nemzetközi válaszból. A repülőjáratok leállítása megnyugtathatja a távoli lakosságot, de hátráltatni fogja a választ helyben, gyengíteni fogja a kormányzatokat és lassítani fogja a segély célba juttatását.

Ennél is aggasztóbb, hogy a helyzet miatt fellépő menekülési ösztön jóval kreatívabbá, ezáltal pedig követhetetlenné teszi a fertőzötteket. A zűrzavar, a félelem és a hisztéria, akár helyben, akár nemzetközi szinten, akár a médiában lépnek fel, a legnehezebben leküzdhető együtthatók.

A karantén ma is velünk él. Rovott múltját figyelembe véve elgondolkodtató kérdés, helyes-e az a vélekedés, hogy az egészséges és beteg egyének válogatás nélküli elzárása hatékony.

Miközben három nyugat-afrikai állam a gazdasági és politikai összeomlás szélén táncolt, a járvány kezeléséhez többre lett volna szükség a jelképes gesztusoknál, miközben tisztes távolságban tartják a régiót a karantén segítségével.

1. Vitatott lépés
2. Nagyobb kár, mint haszon?
3. Ókori megoldások
4. Küzdelem a pestissel
5. Védelmi vonalak
6. Szétfeszülő közösségek
7. Járványok és társadalompolitika
8. Valódi változás
9. Modern tanulságok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

JFK

• Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
• Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
• A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
• Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
• Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
• Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
• Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
• Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
• Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán