Angol úrilányból vált a modern irodalom úttörőjévé Virginia Woolf
2022. január 25. 21:10 MTI
140 éve, 1882. január 25-én született Virginia Woolf, a múlt századi angol irodalom meghatározó alakja. Az utókor eleinte csupán a formaművészt, később már a tudatregény mesterét, majd a modern angol próza megteremtőjét látta benne.
Korábban
Adeline Virginia Stephen néven 1882. január 25-én született egy viktoriánus felső-középosztálybeli, magas kulturális szellemiséget képviselő családban.
Iskolába soha nem járt, mégis kitűnő nevelést kapott, műveltségét apja hatalmas könyvtárában alapozta meg. Kilencévesen családi lapot alapított, s ettől kezdve élete végéig megszakítás nélkül írt.
Első publikációi 1905-től jelentek meg, s hamarosan körülötte kezdett csoportosulni az a baráti társaság, amely Bloomsbury Group néven a harmincas évek közepéig a radikális értelmiségi elit legnagyobb hatású írócsoportjának számított.
Virginia 1912-ben házasságot kötött Leonard Woolffal, mély érzelmi kapcsolat élete során azonban végig a nőkhöz kötötte. 1917-ben férjével, mindössze egy kézi nyomdagép tulajdonosaként könyvkiadót alapítottak, amely Woolf művein kívül Angliában még ismeretlen külföldi írók és az elfogadott irodalmi normáktól elrugaszkodó fiatalok – többek között Gorkij, Rilke, Freud, T.S. Eliot – alkotásait jelentette meg.
Az írónő novelláiban kezdte kikísérletezni az úgynevezett „tudatáram” írástechnikát, amely az emberi személyiséget a tér és az idő viszonylagosságában fellépő tudatállapotok segítségével ragadja meg.
Egyik legjelentősebb regénye, a Mrs. Dalloway (1925) az elbeszélő technika átalakulását és az író világképének alapvető problémáit példázza, párhuzamba állítva egy úrinő érzéketlen, a külsőségeket előtérbe helyező életét egy egyszerű munkásember érző életével.
Talán legjelentősebb alkotása az 1928-ban keletkezett Orlando, amelynek hősét egy barátnőjéről mintázta. A mű az emberi létezés személyes és kollektív meghatározottságának kérdéseit boncolgatja, Orlando négyszáz évig él, s előbb férfiként, majd nőként tapasztalja meg a világot.
Szépírói tevékenységét az írói alkotás műhelytitkait boncolgató esszék kísérték, naplóját 1927-ben adták ki. Korszakos jelentőségű A világítótorony című regénye: ennek tulajdonképpen cselekménye sincs, a skóciai ház története az élet gyors múlását állítja szembe a keretként használt tárgyak látszólagos állandóságával, egyben a szülő-gyermek kapcsolat analízisét adja.
1931-ben látott napvilágot a próza és a költészet határán egyensúlyozó Hullámok, amely az egyéniség végtelen nyitottságának és végleges zártságának dilemmáit tárja fel. 1937-ben született az Évek című antifasiszta szellemű, esszéisztikus családregény. Utolsó regénye, a Felvonások között című összegző művészregény már csak halála után látott napvilágot.
Az írónő egyébként is gyenge idegrendszere már nem bírta a II. világháború borzalmait; amikor 1941 tavaszán londoni lakásukat és vidéki házuk kertjét is bombatalálat érte, március 28-án kövekkel töltötte meg zsebét és az Ouse folyóba ölte magát.
Az utókor eleinte csupán a formaművészt, később már a tudatregény mesterét, a modern angol próza előfutárát látta benne. Ma már az angol nyelv egyik legnagyobb újítójaként tartják számon, A világítótorony című műve az ezredfordulón rendezett brit szavazáson bekerült a huszadik század száz legjobb regénye közé.
Élete és Mrs. Dalloway című műve inspirálta Michael Cunningham 1999-ben megjelent Pulitzer-díjas könyvét, Az órákat, amelyből néhány évvel később film is készült. Orlando című művét Sally Potter angol rendező vitte filmre Tilda Swinton főszereplésével.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- 14:20
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája tegnap