Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
2020. január 30. 18:45 Múlt-kor
A 19. század óriási léptékű orvostudományi fejlődése ellenére a világot teljességgel felkészületlenül érte, amikor az első világháború vérontását tetéző, úgynevezett spanyolnátha végigsöpört rajta. Az újkori történelemben példa nélküli katasztrófa országokat bénított meg, és amilyen hirtelen jött, olyan hamar el is tűnt – az orvosi és hatósági intézkedésektől teljesen függetlenül.
Korábban
Ismeretlen jelenség
1918. szeptember 28-án egy spanyol hírlap rövid tájékoztatást adott olvasóinak az influenzáról. „A fertőzésért felelős kórokozó” – írta a lap, „a Pfeiffer-bacilus, amely rendkívül apró, és kizárólag mikroszkóp alatt látható.”
A magyarázat időszerű volt, mivel a világot éppen a történelem valaha látott legpusztítóbb influenzajárványa szorongatta – azonban egyúttal téves is volt: az influenzát vírus okozza.
Sajnos nem csupán egyetlen spanyol hírlap azonosította helytelenül a betegség okát. Az elképzelés, miszerint az influenzát bakteriális fertőzés okozza, általánosan elfogadott volt a korabeli orvostudomány berkeiben – emiatt is voltak jobbára tehetetlenek a szakértők a járvánnyal szemben.
A H1N1 influenzajárvány az emberi történelem egyik legsúlyosabb katasztrófája volt. Az 1918 márciusában feljegyzett első megbetegedés és az 1920 márciusában rögzített utolsó között a becslések szerint 50 millió ember vesztette életét, bár egyes szakemberek szerint a teljes szám ennek kétszerese is lehetett.
A „spanyolnátha” több ember halálát okozta, mint az első világháború, és talán még a második világháborúnál is több áldozatot szedett – lehetséges, hogy akár a két óriási konfliktust együttesen is túlszárnyalja.
A járvány a fertőző betegségek tudományos megértésének egy kritikus pontján robbant ki. Még a 19. század folyamán is jócskán tartotta magát az a középkori gondolat, hogy a különféle járványok isteni büntetések voltak.
Baktériumokat már a 17. században is figyeltek meg nagyítás alatt, de a tudósok sokáig nem sejtettek összefüggést köztük és az emberi megbetegedések között.
Az 1850-es évek végén Louis Pasteur francia biológus kapcsolta össze a mikroorganizmusokat a fertőzésekkel, elméleteit a századfordulón támasztotta alá kísérleti úton is Robert Koch német mikrobiológus. A mikróba elmélet lassan elterjedt világszerte, a természetfeletti magyarázatok helyére lépve.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Ősi DNS tárta fel a középkori Szicília sokszínűségét 13:43
- Hőhullámok fenyegetik az európai múzeumok műtárgyait 13:15
- Befejeződött a paraguayi San Lorenzo Mártir-templom restaurálása 12:43
- Több ezer elrabolt gyarmati műtárgyat kap vissza Ghána 11:51
- Presztízsből tenyésztett bóbitás ludak koponyáit azonosították Brandenburgban 10:56
- Veszélyben a New York-i Bellevue Kórház freskói 10:07
- Római kori arcok elevenednek meg az Aquincumi Múzeum új kiállításán 09:36
- Erőszakos pusztulás nyomait ásták ki egy francia várnál a régészek 08:52
