A világ legrégebbi építményei is lehetnek Málta titokzatos templomai

A világörökség templomai

A Ggantija a többi máltai megalitikus épületegyütteshez hasonlóan vallási szertartásokkal összefüggésbe hozható közösségi események színhelyeként szolgált. A templomok kialakításának köszönhetően kívülről csak a folyosókat lehet látni, a komplexum további belső helyiségeket nem, vagyis akik bemehettek az épületbe, valószínűleg privilegizált helyzetben voltak.

A hívek a templomok előtt gyűltek össze, míg a belső részek a papok számára voltak fenntartva. Egyes tárgyi leletek arra utalnak, hogy az épületekbe csak rituális lábmosás után lehetett belépni.

Ggantijával kapcsolatban több 17–18. századi szerző is úgy gondolta, hogy a helyszínen található hatalmas csontok nem embertől származnak. Kiderült azonban, hogy óriások helyett csak állatok maradványairól van szó, a templomokban ugyanis gyakorta áldoztak fel állatokat. A régészek az ásatások során egy fazekasműhely, valamint egy kémény nyomaira is rábukkantak, így nem kizárt, hogy a papok a feláldozott állatok sült húsát megosztották a gyülekezettel.

A templomokat feltételezések szerint fából vagy bőrökből készült tető fedte, a Gozói Régészeti Múzeumban őriznek két töredéket, amelyek arra utalnak, hogy a falak belseje vörös okkerrel volt kifestve.

A Ggantija, valamint számos más megalitikus épület esete remekül példázza, hogy fejlett technológia hiányában is létre lehet hozni csodálatos épületeket, amelynek megépítését a tudományos forradalom előtti századok embere csak óriások műveként tudja értelmezni. Miután a 70-es években a szénizotópos kormeghatározási módszernek köszönhetően kiderült, hogy a világ legkorábbi önmagukban álló építményeiről van szó, ideje volt, hogy jelentőségüket hivatalosan is elismerjék.

Az UNESCO ezt a 20. század utolsó évtizedeiben meg is tette. A szervezet 1980-ban Ggantiját, valamint a Ħal Saflieni-i hypogeumot nyilvánította a világörökség részévé, 1992-ben pedig újabb öt megalitikus templommal bővült a szervezet listája. A legtöbb helyen a kutatások még manapság is folynak, és csak remélni tudjuk, hogy a feltárást vezető régészek még számos meghökkentő felfedezéssel örvendeztetik meg a történelemszerető közönséget.

1. Két évezrednyi tévedés
2. Megalitikus agymanipuláció
3. John Otto Bayer munkához lát
4. Óriáskőművesek és fegyencrégészek
5. A világörökség templomai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Áthelyezték az auschwitzi múzeum emléktábláit
• Régészek dolgoznak a Natzweiler-Struthof koncentrációs táborban
• Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt szökőkút
• Restaurálják az auschwitzi főtábor őrépületét
• Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet
• Münchenben nyitja első külföldi központját a Jad Vasem
• Előkerültek a párizsi zöldcédulás razzia elveszett fotói
• Felavatták a roma holokauszt emlékművét Óbudán
• Simone Veil-díjat alapítottak a zsidó kulturális örökségért