A történelem legvérszomjasabb sorozatgyilkosa a kora újkori Németországban szedhette áldozatait
2020. március 11. 17:48 Múlt-kor
Korábban
Lebukás és kínhalál
Akár valóban természetfeletti erőknek köszönhette, akár nem, Nierst szerencséje 1581-ben cserbenhagyta.
A bajorországi Nürnbergtől délkeletre fekvő Neumarkt in der Oberpfalzban egy vendégházban szállt meg, és a tulajra bízta bőr erszényét, amíg ellátogatott a helyi fürdőházba. A legenda szerint ez bizonyult utolsó hibájának.
Miközben Niers a vízben relaxált, az egyre gyanakvó neumarktiak körbevették a vendégháztulajdonost, hogy nyissa ki a rá bízott erszényt – sokan felismerni vélték a különféle nyomtatványokon terjesztett képek alapján a rettegett bűnözőt.
A férfi végül engedett a nyomásnak: az erszényben csecsemők levágott, szárított végtagjait és szíveit találták. Azonnal tudták, hogy fekete mágussal van dolguk, így a helyiek nagy csoportja indult a fürdőházba elfogni Nierst.
A félelmetes bandita elfogása meglepően könnyűnek bizonyult – sokan ebben is annak igazolását látták, hogy valóban fekete mágus volt: a varázserejét biztosító tárgyak nélkül védtelen volt. Letartóztatása után Niers 544 gyilkosság elkövetését ismerte be, köztük 24 terhes nőét.
A neumarkti hatóságok büntetésül három napon át kínozták Nierst: az első napon izzó fogókkal téptek ki darabokat húsából (más források szerint bőrét több helyen lenyúzták, és forró olajat öntöttek a sebekre), a második napon forró olajat öntöttek lábaira, és izzó szenek fölé helyezték őket, elevenen megsütve őket.
A harmadik napon kerékbe törték Nierst, mégpedig a kivégzésnem „hosszabb” változatában. Ilyenkor az áldozatot a földre kötözték ki, és egy nagy, nehéz kerékkel törték össze egyesével a csontjait, kezdve a lábakkal, majd ezt követően helyezték közszemlére, immár magához a kerékhez erősítve.
Niersre a legenda szerint 42-szer ejtették rá a kereket, de ennek ellenére nem halt meg. Végül végtagjai levágásával vetettek véget szenvedéseinek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap