A sportos életű spártai nők voltak az ókori Görögország legszabadabb asszonyai

Hézagos források

Legalábbis ez az, amit tudni vélnek a kutatók a spártai nők szabadidejéről. A Kr. e. 7.-től a 4.-ik századig virágzó, híresen harcias görög városállam női polgárainak életéről képet alkotni egy ókori mozaik összekevert darabjainak összeillesztéséhez hasonló vállalkozás: az ókori világ ma már csupán darabokban lelhető fel, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt, Spártára pedig hatványozottan igaz a hasonlat.

Az ókori Görögország szakértői rámutatnak arra, hogy Spárta szájról szájra továbbörökített hagyományai jóval kevésbé voltak időtállóak, mint például Athénéi, és a városállam jóval kevesebb régészeti emlékkel is szolgál róluk.

A spártai háztartások ugyanis valóban igencsak spártaiak voltak – másutt a kutatók rendelkezésére áll egy-egy síremléket díszítő női alak, vagy helyben vert pénzérme, ezek azonban Spártában meglehetősen későn jelentek meg más görög államokhoz képest.

„A spártai nők életéről szóló forrásaink szinte mindegyike kívülállóktól származik, akik az adott korszak után jóval később jegyezték le mondanivalójukat” – írja Sarah B. Pomeroy, a City University of New York Diplomás Képzési Központjának klasszika-filológus professor emeritusa „Spártai nők” című könyvében.

E krónikások jórészt férfiak voltak, akik többnyire férfitársaikról írtak. „A nőkkel kapcsolatos megjegyzések általában egy apró töredékét jelentik az egyéb témákról szóló szövegeknek.”

Pomeroyt és a téma más kutatóit azonban az foglalkoztatja, pontosan mivel is töltötték idejüket a spártai asszonyok. Az igen hiányos történeti források ellenére találtak nyomokat a városállam női polgárainak szexuális életére, politikai részvételére és a vallásban betöltött szerepére vonatkozóan is.

Arról is sikerült legalább részben képet alkotniuk, hogy a teljes jogú spártai polgár nők – azaz az elithez tartozók – hogyan szórakozhattak.

Lánykorukban kiemelkedő szerepet kapott a testedzés és a birkózás. Ugyan nem harcra készültek, mégis kiemelkedő formában kellett lenniük.

„Spártában a fizikai képességeket ugyanolyan fontosnak tartották a nők esetében, mint a férfiakéban, és a nők is részt vettek versenyeken és erőpróbákon” – írja Sue Blundell brit történész „Nők az ókori Görögországban” című művében. Plutarkhosz szerint a spártai nők futottak, birkóztak és gerelyt is hajítottak, sokszor nyilvános megmérettetéseken.

1. Hézagos források
2. Szabadidő és egyenlőtlenség

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére