Hitler elfeledett szövetségesei
Vitári Zsolt

Hitler áprilisai

Szélsőjobboldali körökben április 20-a a mai napig megünneplendő dátum: évről évre alkalmat ad arra, hogy Adolf Hitler születésnapján a diktátorra és a nevével fémjelzett nemzetiszocialista rezsimre emlékezzenek a kései szimpatizánsok. Vagyis ez a nap – ha vesztett is fényéből – de még mindig a Führer-mítosz részét képezi, Németországban és azon túl egyaránt. Írásunk a „hőskorszaki” ünneplések eseményeit, hangulatát idézi föl.

A nemzetiszocializmus már 1933 előtt, a „harc időszakában” is kifinomult propagandatevékenységet folytatott: minden és mindenki azt sulykolta, hogy a Führer nélkül semmi sincs, hogy minden a Führertől függ. E mítosz megteremtésével Hitler már az 1920-as évek második felére pártja number one-jából a szélsőjobboldal vezérévé avanzsált.

A felerősödő Führer-mítoszt a későbbi birodalmi népfelvilágosítási és propagandaügyi miniszternek, Joseph Goebbelsnek a párt vezetésében való megjelenése számos új mozzanattal gazdagította. A korábbinál sokkal inkább előtérbe került az imádat misztikus oldala, s ekkor kezdődött meg a nemzetiszocializmus egyfajta pszeudovallássá alakulása is. Goebbels visszatérően a „misztikus vágyakozás beteljesítőjének” nevezte Hitlert, olyan embernek, aki mint valami „meteorit csodálkozó szemünk előtt” a „tisztázás és a hit csodáját teremtette meg a szkepticizmus és a kétségbeesés világában”.

Ez a vallásos jellegűvé formált Führer-imádat hozta létre azokat a tereket és idősíkokat, amelyeken a propaganda munkálkodhatott. A keresztény naptár alternatívájaként például egy olyan náci ünnepnapciklust honosítottak meg, amely leginkább a párt történetének nagy eseményeihez kötődött („hatalom megragadása”, müncheni puccskísérlet, stb.), illetve régi hagyományokat elevenített fel (napforduló, hősök napja). Ebbe a sorba illesztették be Adolf Hitler születésnapját, amely tehát nem önmagában a személy magasztalására szolgált, hanem a Führer-mítosz integráns részét képezte, s amely teljes egészében belesimult a Harmadik Birodalom jól megkomponált propagandagépezetébe.

Mindazonáltal április 20-a igazi jelentőségre csak 1933-tól, a nemzeti szocialisták választási győzelme után tett szert. A Führer születésnapjának megünneplése addig csupán pártkeretek között zajlott, s valószínűleg nem is volt komoly „szertartás”. A hatalomra jutást követően viszont a népvezér ünneplésére – s a hatalomban való megszilárdítására – immár millióknak nyílt lehetősége, s lett nem sokkal később kötelessége.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2011. tél számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok