A nem várt királynő, aki minden rekordot megdöntött: II. Erzsébet uralkodása
2022. szeptember 8. 19:40 Múlt-kor
II. Erzsébet uralkodásának kezdetekor még a második világháború korszakát élte: miniszterelnöke Winston Churchill volt, a Fehér Házban Harry Truman, a Kremlben pedig még Joszif Sztálin ült. Az Egyesült Királyság trónján töltött 70 éve során felépült és le is omlott a berlini fal, az emberiség eljutott a világűrbe és a Holdra, országa világbirodalomból az Európai Unió tagjává vált, majd elhagyta a közösséget. Minden idők leghosszabb ideig trónon lévő brit uralkodójáról, egyben a világtörténelem legtovább hatalmon lévő női uralkodójáról kétségkívül elmondható, hogy a váratlan fejlemények uralkodója volt, aki csaknem háromnegyed évszázadon át szolgált biztos pontként alattvalói életében – számos szakértő egyenesen az ő személyiségének tulajdonítja azt, hogy a brit monarchia intézménye még létezik.
II. Erzsébet 1959-ben (Flickr / Library and Archives Canada)
Korábban
Váratlanul a trón közelébe
Erzsébet trónra kerülése egyáltalán nem volt magától értetődő születésekor. Az uralkodó ekkor még nagyapja, V. György volt, a trón várományosa pedig Erzsébet nagybátyja, a későbbi VIII. Eduárd.
Eduárd el is foglalta a trónt édesapja 1936. januári halálát követően, azonban ezzel az addigiaknál is jobban előtérbe került a kétszeresen elvált amerikai Wallis Simpsonnal folytatott kapcsolata – az anglikán egyház fejeként a király nem vehetett feleségül olyan nőt, akinek még élt korábbi házastársa.
Eduárd végül szerelmét választotta a korona helyett, és a brit monarchia régóta legnagyobb botránya közepette 1936. december 10-én lemondott a trónról – 326 napos uralkodása során megkoronázására sem került sor.
Eduárd öccse, Albert VI. György néven lépett a trónra. Az ekkor tízéves Erzsébet egy inastól értesült arról, hogy immár édesapja a király. A hírrel azonnal húgához, Margithoz ment. „Ez azt jelenti, hogy neked kell majd a következő királynőnek lenned?” – kérdezte Margit. „Igen, egy napon” – válaszolta Erzsébet. „Te szegény” – mondta erre Margit.
Az eddig viszonylag gondtalan életet élő kislány innentől kezdve egyre kevesebb időt tölthetett szüleivel, akiket elragadtak a hivatalos teendők, és az addig kellemes tempójú taníttatása is intenzívebbé vált.
Erzsébet édesapjával, VI. György királlyal
Korábban, a király öccsének lányaként legfeljebb egy megfelelő család fiával kötött jó házasság volt a legjobb kilátás a jövőjére nézve, innentől azonban minden megváltozott: alkalmassá kellett, hogy váljon az uralkodásra.
Erzsébet kamaszként élte meg a második világháborút, amely rendkívüli terhet rótt mind édesapjára, mind az egész családra. Édesanyja, Erzsébet királyné visszautasított minden arra vonatkozó kérést környezetéből, hogy menekítse a gyermekeket Kanadába, ahol nagyobb biztonságban lennének.
Erzsébet és Margit a háború nagy részét a windsori kastélyban töltötték, amelyre mintegy 300 bomba hullott. A két ifjú hercegnő fontos szerepet töltött be a lakosság felé közvetített propagandában – Erzsébet 1940-ben, a legsúlyosabb bombázások közepette adta első rádiós beszédét is.
Erzsébet egy valamit nem adott fel a nehéz helyzetben sem: a napi rutinját, amelyhez minden körülmények között igyekezett tartani magát.
Erzsébet hercegnő az ATS egy mentőautója mellett 1945 áprilisában
A háború végéhez közeledve, miután betöltötte 18. életévét, édesapja végül megengedte neki, hogy önkéntes szolgálatot vállaljon: mentőautót tanult vezetni a Kiegészítő Területvédelmi Erőknél (Auxiliary Territorial Service). Későbbi visszaemlékezése szerint ez volt az egyetlen olyan időszak az életében, amikor valóban összemérhette magát másokkal.
A királyi család erősnek tudta mutatni magát a háború során, azonban gondjaik nem értek véget a győzelemmel: az Egyesült Királyság továbbra is nehézségekkel küszködött, és a jegyrendszer az 1950-es évekig érvényben maradt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Széles körű társadalmi párbeszédre lesz szükség az ügynökakták megértéséhez tegnap
- Katonai kézikönyvvel védik az ukrán kulturális örökséget tegnap
- Kampány indult a hagyományos képeslap megmentéséért Angliában tegnap
- Matematikusok fejtették meg a második világháború német tankproblémáját tegnap
- Önkéntesek jelentkezését várják az idei essegvári ásatáshoz tegnap
- Súlyos aszály indította el a nagy polinéz vándorlást tegnap
- Háborús feliratokat találtak a skót tengerpart tankelhárító akadályain tegnap
- Távoli álom még a neandervölgyiek klónozása tegnap
Játsszon!
Történelmi adattárak
július 12.Mai évfordulók
