A nem várt királynő, aki minden rekordot megdöntött: II. Erzsébet uralkodása

2022. szeptember 8. 19:40 Múlt-kor

II. Erzsébet uralkodásának kezdetekor még a második világháború korszakát élte: miniszterelnöke Winston Churchill volt, a Fehér Házban Harry Truman, a Kremlben pedig még Joszif Sztálin ült. Az Egyesült Királyság trónján töltött 70 éve során felépült és le is omlott a berlini fal, az emberiség eljutott a világűrbe és a Holdra, országa világbirodalomból az Európai Unió tagjává vált, majd elhagyta a közösséget. Minden idők leghosszabb ideig trónon lévő brit uralkodójáról, egyben a világtörténelem legtovább hatalmon lévő női uralkodójáról kétségkívül elmondható, hogy a váratlan fejlemények uralkodója volt, aki csaknem háromnegyed évszázadon át szolgált biztos pontként alattvalói életében – számos szakértő egyenesen az ő személyiségének tulajdonítja azt, hogy a brit monarchia intézménye még létezik.

II. Erzsébet 1959-ben (Flickr / Library and Archives Canada)

Korábban

Váratlanul a trón közelébe

Erzsébet trónra kerülése egyáltalán nem volt magától értetődő születésekor. Az uralkodó ekkor még nagyapja, V. György volt, a trón várományosa pedig Erzsébet nagybátyja, a későbbi VIII. Eduárd.

Eduárd el is foglalta a trónt édesapja 1936. januári halálát követően, azonban ezzel az addigiaknál is jobban előtérbe került a kétszeresen elvált amerikai Wallis Simpsonnal folytatott kapcsolata – az anglikán egyház fejeként a király nem vehetett feleségül olyan nőt, akinek még élt korábbi házastársa.

Eduárd végül szerelmét választotta a korona helyett, és a brit monarchia régóta legnagyobb botránya közepette 1936. december 10-én lemondott a trónról – 326 napos uralkodása során megkoronázására sem került sor.

Eduárd öccse, Albert VI. György néven lépett a trónra. Az ekkor tízéves Erzsébet egy inastól értesült arról, hogy immár édesapja a király. A hírrel azonnal húgához, Margithoz ment. „Ez azt jelenti, hogy neked kell majd a következő királynőnek lenned?” – kérdezte Margit. „Igen, egy napon” – válaszolta Erzsébet. „Te szegény” – mondta erre Margit.

Az eddig viszonylag gondtalan életet élő kislány innentől kezdve egyre kevesebb időt tölthetett szüleivel, akiket elragadtak a hivatalos teendők, és az addig kellemes tempójú taníttatása is intenzívebbé vált.

Erzsébet édesapjával, VI. György királlyal

Korábban, a király öccsének lányaként legfeljebb egy megfelelő család fiával kötött jó házasság volt a legjobb kilátás a jövőjére nézve, innentől azonban minden megváltozott: alkalmassá kellett, hogy váljon az uralkodásra.

Erzsébet kamaszként élte meg a második világháborút, amely rendkívüli terhet rótt mind édesapjára, mind az egész családra. Édesanyja, Erzsébet királyné visszautasított minden arra vonatkozó kérést környezetéből, hogy menekítse a gyermekeket Kanadába, ahol nagyobb biztonságban lennének.

Erzsébet és Margit a háború nagy részét a windsori kastélyban töltötték, amelyre mintegy 300 bomba hullott. A két ifjú hercegnő fontos szerepet töltött be a lakosság felé közvetített propagandában – Erzsébet 1940-ben, a legsúlyosabb bombázások közepette adta első rádiós beszédét is.

Erzsébet egy valamit nem adott fel a nehéz helyzetben sem: a napi rutinját, amelyhez minden körülmények között igyekezett tartani magát.

Erzsébet hercegnő az ATS egy mentőautója mellett 1945 áprilisában

A háború végéhez közeledve, miután betöltötte 18. életévét, édesapja végül megengedte neki, hogy önkéntes szolgálatot vállaljon: mentőautót tanult vezetni a Kiegészítő Területvédelmi Erőknél (Auxiliary Territorial Service). Későbbi visszaemlékezése szerint ez volt az egyetlen olyan időszak az életében, amikor valóban összemérhette magát másokkal.

A királyi család erősnek tudta mutatni magát a háború során, azonban gondjaik nem értek véget a győzelemmel: az Egyesült Királyság továbbra is nehézségekkel küszködött, és a jegyrendszer az 1950-es évekig érvényben maradt.

következő oldal 1 / 3