A másik Göring – így menekítette a hírhedt náci vezető öccse a koncentrációs táborok rabjait

Albert Göring 1895. március 9-én született szülei ötödik és egyben legkisebb gyermekeként. Édesapja, Heinrich Ernst Göring ekkoriban Németország Haiti nagykövete volt – korábban pedig Német Délnyugat-Afrika kormányzójaként szolgált. Albert bátyjához, a magának vadászpilótaként hírnevet szerző Hermannhoz hasonlóan szolgált egy ideig az első világháborúban, majd az 1920-as években elvégezte a Müncheni Műszaki Egyetemet. Sokáig úgy tervezte, hogy filmkészítéssel fog foglalkozni, de az 1930-as évekre új „szenvedélyt” talált magának.

A Hitler oldalán a politikában is villámkarriert befutó Hermann Göring – aki többek között porosz miniszterelnök, a Reichstag elnöke, kancellárhelyettes és a Luftwaffe parancsnoka is volt – javarészt egész családjának támogatását élvezte, Albert azonban már a kezdetektől undorodott a nemzetiszocialista nézetektől. A nácik hatalomrajutását követően pedig igyekezett is rendszeresen borsot törni az elnyomó hatalom orra alá, és – a vezetéknevében rejlő lehetőségeket gátlástalanul kihasználva – segíteni a meghurcolt embereknek.

Náciellenes tevékenysége kezdetben apró, ámde szimbolikus cselekedetekből állt. Előfordult például, hogy seprűt ragadva beállt az utcasöprésre kényszerítette zsidó asszonyok közé. A helyszínen tartózkodó SS tisztek ekkor természetesen azonnal igazoltatták őt, és amikor rádöbbentek, hogy kivel állnak szemben, inkább az egész csoportot hazaküldték, nehogy kivívják Hermann Göring haragját azzal, hogy hozzájáruljanak öccsének nyilvános megaláztatásához.

1939 után Albert aztán egyre komolyabb lépéseket vállalt be. Addig gyakorolta bátyja aláírását, mígnem tökéletesen tudta utánozni azt. Újdonsült képességére támaszkodva rendszeresen hamisított dokumentumokat, amelyek segítségével több üldözött család is el tudott menekülni Németországból. Bár gyakran került szembe a náci hatóságokkal, családi háttere révén mindig el tudta kerülni a komolyabb büntetést.

A háború évei alatt Albert a Skoda Művek külkereskedelmi igazgatójaként dolgozott a Németországba bekebelezett Csehország területén. Ismételten csak személyes kapcsolataira támaszkodva rendszeresen küldött teherautókat a környéken működő koncentrációs táborokba, amelyek vezetésétől munkásokat kért a Skoda gyártelepeire, súlyos munkaerőhiányra hivatkozva. Az így kihozott foglyokat a kamionok egy elhagyatott helyre vitték, ahol ellátmánnyal látták el és szabadon engedték őket. Mindezek mellett aktív kapcsolatot ápolt a csehszlovák ellenállás tagjaival, valamint más náciellenes ismerőseit is kisebb szabotázsakciók elkövetésére bíztatta, hogy ezzel is hátráltassák a rendszer működését.

A háborút követően Albert előbb amerikai fogságba került – a nürnbergi perek során ki is hallgatták őt –, majd a cseh hatóságok tartóztatták le. Végül titkos náciellenes tevékenységét számos tanú bizonyította, így szabadon engedték. Élete hátralévő részét javarészt Münchenben élte le, vezetékneve miatt a társadalomból szinte teljesen kitaszítva. Szerény lakását alkalmi írói és fordítói munkákból, idősebb korában pedig a német kormánytól kapott nyugdíjából tartotta fenn.

1966 december 20-án hunyt el úgy, hogy náciellenes tevékenysége sokáig teljesen ismeretlen volt a széles közvélemény előtt. Az 1930-40-es években szerzett érdemei csak a 20. század végén megjelenő, róla szóló könyvek és dokumentumfilmek révén váltak közismertté.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái