A mai napig nem tudni pontosan, hol zajlott az augsburgi csata

Nem az első augsburgi csata

A magyar sereg azonban már megindult az Ottó által frissen meghódoltatott Bajorország ellen, így a kocka el volt vetve, ekkor egy bizonyos Scheiern gróf kalauzolta a magyarokat Sváb- és Bajorországban.

A sereg augusztus elején nekifogott az alacsony falakkal körülvett, tornyok nélküli Augsburg ostromának. A város gazdag zsákmányt ígért, ráadásul a polgárháborúban két ostrom is gyengítette, igaz, a római falakat már több helyen megerősítették.

A bajorországi Augsburg (latinul Augusta, magyar elnevezése Ágosta) rómaiak által épített, fallal körülvett városát nem először látogatták meg a magyarok. 910 júniusában IV. Lajos keleti frank uralkodó hadára mértek vereséget őseink, de a híres 926-os hadjárat is elidőzött a város ostromával a Sankt Gallen-i kaland előtt. Bajorország egyik legnagyobb városa lévén ez egyébként sem volt meglepő, hiszen a tartomány igencsak frekventált helyen, a Nyugat felé haladó útvonalon feküdt. 

A várost a később szentté avatott Ulrich augsburgi püspök védte, aki igyekezett lelket önteni a csüggedő lakosokba és katonákba, a magyar seregek láttán ugyanis gyakori volt, hogy menekülésbe kezdtek a félelmüket csak nehezen legyőző németek.

A csata illusztrációja egy 15. századi történetíró munkájában

Bár a közelharc alapvetően nekik kedvezett, a meglepetésszerű támadás, a gyorsaság és a süvítő nyílzáporok már hírből kikezdték a nyugati fegyveresek harci szellemét. Némely kútfő ostromgépeket is említ, de az általános vélekedés szerint itt nem szabad hatalmas tákolmányokra, katapultokra, ballisztákra gondolni, csupán a legegyszerűbb eszközökről volt szó.

A Lech-parti város keleti kapuja ellen 955. augusztus 8-án intéztek először rohamot a támadók.
Némely forrásból értesülhetünk róla, hogy Ottó egyik ellenlábasa, a száműzött bajor herceg, Reisenburgi Berthold árulta el a magyaroknak, hogy a király rohamtempóban megérkezett seregével a város felmentésére. A magyarok hamarosan felhagytak az ostrommal, és arra készültek, hogy megütköznek a birodalmi haddal.

Augusztus 9. a Lech-mezei csata előkészületeivel és kölcsönös felderítésekkel telt. A csata leírását több forrás is ismerteti (a legismertebb ezek közül Widukind szász krónikája). Ottó birodalmi hadát nyolc légióra osztotta (ez mai fogalmainkkal inkább hadosztályra vagy ezredre hasonlított, semmint római jellegű szerveződésre). Az első hármat a szűken vett pátriájukat védő bajorok alkották, élén Henrik tisztjeivel, (maga Henrik ekkor már otthon feküdt halálos ágyán). A negyediket alkották a király hűségére visszatért Vörös Konrád vezette frankok, az ötödik volt Ottó légiója, a hatodikat és a hetediket svábok, míg a nyolcadikat a szövetséges csehek tették ki.

1. Kalandozó magyarok
2. Nem az első augsburgi csata
3. Augsburg vagy Lech-mező?
4. Mi történt Augsburg után?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A globális világgazdaság ellentmondásai
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A soha nem látott bőség után ínséges idők köszöntöttek az Egyesült Államokra 1929-ben
• 10 tény a gyerekmunkáról
• 10 tény a nagy gazdasági világválságról
• Tovább éltek az emberek a nagy gazdasági világválság alatt