A kinyíló zárt világ: a megújult Ludovika

A múlt és a jelen találkozása

„Szolid épülettömb, minden dísztől mentes, egyedülálló mérete mégis impozáns. Belső elrendezése hibátlan: a folyosók világosak, a helyiségek úri méretűek, a vörösmárvány lépcsők szinte királyiak. […] Van valami nyomasztó abban, hogy a minden részletében kész, tágas épület, mely még a befejezés frissességét árasztja, csendes, üres és elhagyatott” – írta Julia Pardoe angol költő és utazó 1840-ben a négy évvel korábban megépült Ludovika Akadémiáról.

A mindössze 366 859 ezüstforintba és 24 krajcárba kerülő, Pollack Mihály tervei alapján felépített, monumentális főépület ekkor még valóban üresen állt. A 124 szobáját, 37 tantermét, kápolnáját, konyháit, számos éléskamráját és lovardáját csak 1872 után foglalták el a bakák.

A ludovikások hét évtizeden át gyönyörködhettek az épület udvarán lévő, vörös kőből kifaragott vármegyei címerekben, amelyek között nagyobb hézagok voltak, ugyanis azon vármegyék jelképeit nem tették ki, amelyek nem támogatták anyagilag az építést.

1945 után azonban a büszke honvédeknek el kellett hagyniuk a Ludovikát, és a park, valamint az épületek hanyatlása megkezdődött. A számos kisüzemen túl helyet kapott itt a szocializmusban autóbuszüzem, cipőgyár és tüdőgondozó is. A lovardájában mozi üzemelt, az egyre pusztuló főépületet az ELTE Természettudományi Kara használta, és az épületekben helyezték el a Magyar Természettudományi Múzeumot is.

Közép-Európa egyik legszebb klasszicista épülete a 2010-es évek elején már igen romos állapotban volt, statikailag is meggyengült, a szinteknek olykor csak a téglaszerkezete állt. Az egykor szebb napokat megélt, 2012 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek otthont adó épületegyüttes ötéves rekonstrukciós munka során 2014-re újult meg.

Megerősítették a téglaboltos födémrendszereket, restaurálták a 30 ezer négyzetméter felületű műemlékhomlokzatot, mindezt úgy, hogy eredeti tervlapok nem álltak az építészek rendelkezésére, ugyanis a II. világháborúban minden elpusztult, csak néhány metszetkép és fotók voltak a segítségükre. Érdekesség azonban, hogy például a díszterem híres csillárjának alkatrészeit megtalálták a pincében, egy ládába rejtve.

A rekonstruált épületben egyszerre érezni a klasszicizmus korának minimalista hangulatát és a XXI. század kényelmét. Az egyetem múzeuma melletti folyosóra újra kifüggesztették a hősi halált halt, 1945 után szándékoltan elfeledett ludovikások emléktábláit, a kápolna munkás- és paraszthőseit ábrázoló kommunista ablakai helyére pedig visszakerültek a gyönyörű, Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló, rekonstruált ólomüveg ablakok. Az erőt és tekintélyt sugárzó épület már újra régi fényében ragyog.

1. „Hadi iskolát a nemesi ifjúság részére”
2. A múlt és a jelen találkozása
3. Ki volt Ludovika?
4. A Ludovika nevezetes diákjai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rendszerváltás

• Kutathatóvá válnak a román rendszerváltás diplomáciai iratai
• Emlékkonferencia Granasztói György örökségéről
• Lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke volt Antall József 
• Tömeges határátlépéssel zárult az 1989-ben megrendezett páneurópai piknik
• A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
• Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
• Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
• Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
• Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt