„A jövő művészete vagy közös kincs lesz, vagy nem lesz” – újranyílik a Vasarely-kiállítás
2017. június 20. 10:58 MTI
Egyéves felújítás után nyitották meg újra a Szépművészeti Múzeum Vasarely Múzeumát hétfőn Budapesten. Az óbudai kiállítóhely keddtől várja a közönséget a Victor Vasarely (1906-1997) életművét bemutató újragondolt állandó kiállítással.
Korábban
A felújításnak köszönhetően mostantól méltó körülmények között látogatható a magyar képzőművészet külföldön is egyik legismertebb, ikonikus alakjának művészét bemutató gyűjtemény – hangsúlyozta Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, aki szerint Vasarely úgy építette külföldi karrierjét, hogy mindig hazatért, sosem feledte, sosem tagadta magyarságát. Hozzáfűzte: a Vásárhelyi Győző néven született művész saját korát több lépéssel megelőzve vált korszakos zsenivé. Új korszakot hozott a művészettörténetben azzal, hogy hitet tett a magasművészet alkotásainak sokszorosítása, mindenki számára birtokolhatóvá tétele mellett.
Pierre Vasarely, a Vasarely Foundation elnöke felidézte: a 20 évvel ezelőtt elhunyt művész gyakran beszélt Magyarországgal kapcsolatos elköteleződéséről, szülőhazája és a magyar nyelv iránti szeretetéről. Meg volt győződve arról, hogy a művészetet nem lehet csak az elitnek fenntartani. 1955-ös úgynevezett sárga kiáltványában úgy fogalmazott, a jövő művészete vagy közös kincs lesz, vagy nem lesz – hangsúlyozta Pierre Vasarely. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte: az Emberi Erőforrások Minisztériuma csaknem 300 millió forintot fordított a leromlott állapotú, több mint kétezer négyzetméteres épület felújítására. Új szigetelést kaptak az erősen átvizesedett falak, megújult a homlokzat és a tetőszerkezet egy része. Korszerűbbé vált a világítástechnika, a műtárgyraktár és a kiállítóterek is.
A mintegy 150 műtárgyat és számos dokumentumot felvonultató újrarendezett állandó kiállítás a múzeum szándéka szerint új megvilágításba helyezi Victor Vasarely életművét. A kurátor, Imre Györgyi a megnyitót megelőző sajtóbemutatón elmondta: a tárlat részletesen foglalkozik a rövid, ám nagyhatású időszakkal, amelyet a pályakezdő művész Bortnyik Sándor műhelyében töltött el, ahol alapvetően grafikai képzést kapott. Később, az első párizsi korszakában nagyon erősen hagyatkozott az itt tanultakra, ennek megfelelően első, 1933-as kiállítási anyaga is elsősorban plakátokból, könyvborítókból és más nyomtatott papírokból állt össze.
Vasarely 1947-től az optikai vizsgálódásai hatására fordult a geometrikus absztrakt művészet felé. Imre Györgyi szerint a véletlen formáit kereste a természetben, például a kristályszerkezetek megnyilvánulásaiban. Az 1950-as 1960-as években jutott el a nevével fémjelzett kinetikus művészethez, jellegzetes mélyreliefjeit a gyermekkora Pécs környéki házainak kétrétegű ablakain átszűrődő fény játéka inspirálta. A kiállítás kiemelt hangsúlyt fektet Vasarely Gestalt-elmélethez kapcsolódó műveinek bemutatására, a szem befolyásolhatóságáról a síkfelületen megvalósított, “lehetetlen” térbeli elemeket ábrázoló alkotásai tanúskodnak – fűzte hozzá Imre Györgyi.
Az állandó tárlat két pontján interaktív élményállomások várják a látogatókat, akik a virtuális szemüvegeket felvéve három dimenzióban szemlélhetnek meg “belülről” egy-egy Vasarely-alkotást. A kiállításon 1969 óta első alkalommal 13 sokszorosított grafika is látható abból a 118 darabos kollekcióból, amelyet Vasarely 1968-ban adományozott a Szépművészeti Múzeumnak. A múzeum gyűjteményét Victor Vasarely 1982-ben adományozta Magyarországnak. A több mint 400 egyedi és sokszorosított alkotást tartalmazó, a művész egész életpályáját áttekintést nyújtó kollekciót bemutató múzeum 1987-ben nyílhatott meg az óbudai Zichy-kastély épületében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 20:20
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt 17:05
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás 14:20
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál 13:20
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát 11:20
- Utópia helyett csak elviselhetetlen szenvedést hozott a Vörös Khmer uralma 09:50
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket 09:05
- Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először tegnap