A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek
2024. március 18. 18:05 Múlt-kor
Talán még ma is akadnak olyanok, akik úgy vélik, hogy valamikor a történelem folyamán egy ma még számunkra ismeretlen, magas fejlettségi fokot elérő civilizáció létezett Dél-Amerikában. Ez a szóbeszéd többek között El Doradóval, a konkvisztádorok által hasztalanul űzött legendával kezdődött a kora újkor hajnalán. Az évszázadok folyamán sokat szelídült történet később is számos felfedezőt indított arra, hogy bejárják Dél-Amerika még ismeretlen területeit. Közülük is a leghíresebb Percy Fawcett volt, akinek 1925-ben veszett nyoma a dzsungelben.
Korábban
El Doradótól a tudományos felfedezések világáig
Amikor a 16. században a spanyol konkvisztádorok megjelentek Amerika partjainál, gyakran az arany utáni éhség hajtotta őket. Az aztékok és az inkák közismert leigázása mellett számos kisebb népet támadtak meg a feltételezett aranyáért. Ekkoriban terjedt el El Dorado legendája, amely arról szólt, hogy valahol Dél-Amerikában létezik egy aranyból épült város.
A legenda alapját a muiszka indiánok egyik szertartása képezte, amelynek keretében aranyporral kenték be törzsi vezetőjük testét, aki így ugrott be egy tóba, miközben további aranytárgyakat dobáltak utána. Mindez vélhetően egy fordítási hibaként „alakult át” komplett aranyvárossá az európai felfedezők világában.
A 18. század végéig több spanyol, majd angol kísérletre is sor került a sokat emlegetett El Dorado megtalálására, ám a város története hamarosan átkerült a legendák világába. A 19. századtól kezdve azonban ismét egyre népszerűbb lett az az elképzelés, hogy valahol Dél-Amerikában, a dzsungelek mélyén egykor létezhetett egy magaskultúra, amelynek csak apróbb nyomai maradtak meg.
Ennek a lehetőségét csak erősítette a maja Tikal városának megtalálása, amely csaknem ismeretlenül feküdt az 1850-es évekig a közép-amerikai dzsungel közepén, valamint sokat lendített a helyzeten a Macsu Pikcsu 1911-es felfedezése is.
Ezzel párhuzamosan a 20. század elejére a felfedezők által el nem ért területek, az úgynevezett „fehér foltok” száma igencsak lecsökkent. Ilyenek voltak például a sarkvidékek, amelyeket csak a század elején sikerült meghódítani. De ide tartozott az amazonasi őserdők mélye is.
A nehezen megközelíthető, a sűrűn lakott vidékektől távol eső régiók feltérképezése még a mai napig sem teljesen megoldott, és akadnak olyan területek, ahol még nem járt fehér ember.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Városliget
- Városligeti promenádok
- Megjelent a Városliget történetét bemutató könyv
- A Városliget jegén könnyedén szerelemre lobbanhattak a pesti fiatalok
- SZAVAZZ A LIGETBUDAPEST.HU-RA AZ „ÉV HONLAPJA" PÁLYÁZATON!
- Három kategóriában díjazták a Magyaroszág 365 fotópályázat alkotóit
- Magyarország állatvilágát bemutató szabadtéri fotókiállítás nyílt a Városligetben
- Nagyon hamar a biciklisek népszerű célpontjává vált a Városliget
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- A legválságosabb időket is átvészelték a Városligetben megtartott árumintavásárok
- Illegális kincskeresőket követve tártak fel egy hatalmas villát Róma közelében 20:22
- Állandó kiállítással és gálaműsorral készül Tatabánya Záray Márta és Vámosi János centenáriumára 19:14
- Késő antik hajóroncs leleteiből nyílt kiállítás Aquincumban 18:08
- Új 3D-szkennelés forradalmasíthatja a kulturális örökség megőrzését 17:21
- Klímaváltozás miatt hagyhatták ott Montanát az amerikai őslakosok 16:31
- Gyarmatosítás előtti lelőhelyeket veszélyeztethet a washingtoni diadalív építése 15:41
- Légicsapás rongálta meg az ezeréves Kijevi barlangkolostort 15:01
- Felfedezték a brazil függetlenségi háborúban elsüllyedt kalózhajót 14:28
