Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja

Az antiszemita mozgalom

A zsidókkal szembeni vérvád nem volt újkeletű Európa történelmében. Az ókor, majd a középkor folyamán is érték atrocitások, pogromok egyes zsidó közösségeket, amiért állítólag egy keresztény ember vérét használták valamelyik rituáléjukhoz. Magyarországon is előfordultak hasonló esetek, ám általában ellenbizonyítást nyert a feláldozással vádoltak esete, mert az eltűnt visszajött, vagy egyéb halálokok nyertek bizonyítást.

A tiszaeszlári esetet megelőzően öt vérvád bizonyult „igaznak”: az első 1494-ből Nagyszombatból, míg az utolsó 1791-ből, Tasnádról származik. Az első három esetben az akkor még törvényes kínvallatásnak köszönhették a „beismerő” vallomásokat. A tiszaeszlári per volt az első, amely modern perjogi keretek között zajlott le.

Már jóval a magyarországi események előtt kiterjedt zsidóellenes mozgalmak voltak szerte Európában: amíg ez Nyugaton gyűlésekben, röpiratokban, egyletekben és zsidó boltok bojkottjában nyilvánult meg, addig az Romániában vagy Oroszországban pogromokat és gettósítást jelentett.

Hazánkban Istóczy Győző kormánypárti képviselő már 1875-ben zsidóellenes beszédet tartott az Országgyűlésben, amikor éppen az oroszországi pogromok elől menekülő zsidók bevándorlása volt napirenden. Éppen abban az évben jutott be a magyar Országgyűlésbe történetének második zsidó képviselője, Einhorn Ignác. Az „antiszemita” mint szó, kifejezés csak 1878-ban jelent meg Németországban, éppen egy Wilhelm Marr nevű kikeresztelkedett zsidó tollából, aki „sémiellenes” mozgalmát nevezte így. Abban az évben mondta el a már említett Istóczy a hírhedtté vált „Palesztinai beszédét”, amelyben felmerült a zsidók kitelepítése is - többek között a Szentföldre.

Ekkorra már elkezdte a kormányzó Szabadelvű Pártból és a baloldali ellenzékből egyaránt maga köré gyűjteni híveit, de az akkor a politikai paletta tengelyét adó közjogi kérdést nem sokan tudták másodlagossá tenni. A zsidóellenes képviselők a 12 Röpirat nevű folyóirat köré tömörültek és megkezdték pártjuk szervezését - példaképeiktől némileg lemaradva, mert Bécsben már 1882-ben megalakult a zsidóellenes Osztrák Reformegylet.

1. Az antiszemita mozgalom
2. Mi történt Tiszaeszláron?
3. Mindenki Tiszaeszlárra figyel
4. A per
5. Az első magyar antiszemita párt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből